Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)
III. Vacsora
A fejét nyakastól lemetszettem, A bőrét bicskámmal lefejtettem. Ezt a finom ételt is ebből készítettem, Mondják csak uraim, ugye jól cselekedtem? Úgy tartom, ennél a húsnál nincs jobb étek, Erre a magyarnak vizet inni vétek. Itt van a jó paprikás, uraim csak vegyétek, Ne sajnáljuk a gazdát, jó étvággyal egyétek! 2. A magyar ember a paprikást kedveli, Sok hússal készítve módfelett szereti. De ez az étel csak magyarnak való, Cingár nemzetnek a torkának nem való. Azt mondom, a paprikásnak nincs is párja, Erre vizet inni bűn, és nem is járja. Egyék csak uraim, hogy ne vesszen kárba, Ne hagyjanak semmit sem ebben a tálban! 3. Itt van a paprikás, tele minden jóval, Jól meg van ijesztve tejföllel és zsírral. Tessék násznagy uram, egyenek belőle, Aki ebből eszik, megjön annak a kedve! Te meg cigány húzd rá, pezsdúljön a szívem, Akinek kedve nincs, annak szíve sincsen! III/5/i. PÖRKÖLT BEHOZATALAKOR 1. Itt van a jó pörkölt, amit most behoztam, Melyért a konyhában sokat alkudoztam. A gazdaasszonnyal jól összebarátkoztam, Egy-egy húsdarabért őket mind sorba csókoltam. 46
