Szomi Pál: Így kezdődött (Lendva, 2000)

Itt a nyár!

delyből kivett húst meg - tudom, szereted! - a pincében a gántárfára tettem. Ott hűvösebb van. Meg ott nem bántja semmi sem.

Nem bántja semmi sem - itt az egerekre gondolt. Majdnem tévedett, mert ahogy közel értünk a pincéhez, annak résablakán egy macska ugrott ki. Szájában vitte az újságpapírba csavart húst. Én csak toppantottam a lábammal, de anyám elkiáltotta magát.- Sicc, te átkozott!

Abban a pillanatban a macska nekiiramodott. A papírt fogta, de a hús kiesett belőle. Anyám gyorsan felvette és boldogan mondta nekem:- Ráfizetett a lopós. Megbüntette az Isten. Nézd, még a foga helye sincs benne.

Jóízűen nyeltem a kenyérrel a húst és anyámat is kínáltam. Ő szabódott, mondván, hogy már otthon ebédelt.

Este a két testvér hallgatott. Helyettük a nagy borosgazda, Péter bácsi jött megzavarni a szép estét. Magával hívta szomszédját is, az eddig napszámból élő nagycsaládos Bélát. A pince előtt elhaladva Péter bácsi tartotta nyugodt szóval társát.- Meglátod, milyen bormelegítőm van. A télen én mindig nyugodtam iszom, nem fázik meg a torkom. Most nem szükséges, de neked azért megmutatom, hogyan működik a szerkezetem.

Bevezette szomszédját a pince vakablakához.- Nézd, ennek a rekesznek az alsó része vastag üvegből van. Rá szoktam tenni a nagyszájú teli literesüveget. Alá meg az égő lámpát helyezem - Be is mutatta. Kicsit várt. -62