Szabó Mária: Régi magyar lakodalmas szokások és köszöntők a lendvavidéki falvakból (Lendva, 1996)

Tréfás köszöntők

Magányos legénynek unalmas az élet,

Nincs kivel megossza, hogyha kedve éled. Nincs ki vigasztalja, ha nehéz az élet,

Nincs ki szólna néki édes szép beszédet.

Azért hát legények előre, előre,

Készüljetek immár a szép menyegzőre. Gondolkozom én is régen már felőle,

Talán már lészen is valami belőle.

S mert a házasságról beszélek én mostan,

Mi minden kell hozzá, azt elmondom sorban. Ha a biztatáshoz immár hozzáfogtam,

Nem tarthatom úgy a többit se titokban.

Gazdasszonynak tehát tűzhely kell először, Amely mellett finom ebédeket főzzön. Szobában, konyhában, ami csak szükséges, Bútor és más szerszám legyen elégséges.

Seprő, ruhakefe, dézsa a sarokba,

Vasaló, olló, motolla és rokka.

A falra cifra tükör kell, új szék, fényes asztal, Aranyozott képek, ágy, vánkos - szép huzattal.

Apró és nagy fazék, bögre, szilke és tál,

Rosta, szita, szakajtó meg kanál.

Sodrófa és deszka, nyárs, rostély, meszelő, Sütőlapát, pemet, tökgyalu és reszelő.

59