Szabó Mária: Régi magyar lakodalmas szokások és köszöntők a lendvavidéki falvakból (Lendva, 1996)

Előszó

előszó

Lendvavidék értékes néprajzi sajátosságai, népszokásai - többek között a lakodalmi szokások és mondókák - iránt már a múlt században felébredt az érdeklődés. A Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, az Ethno-graphiában 1898- ban meg is jelent Szenté Arnold A lendvavidék néprajza c. tanulmánya, melynek 111. fejezete a lakodalmi szokásokat ismerteti.

Röviden szól a menyasszony kiszemelésének módjáról, a leánykérésről, majd már részletesebben a vendéghívó, feladatáról, aztán a - többnyire két napig tartó - lakodalom szertartásairól, menetéről.

Gönczi Ferenc 1914-ben megjelent, Göcsejt és Hetést ismertető nagy monográfiájában részletesen beszámol ugyan Zala megye e két, szomszédos néprajzi csoportjának lakodalmi szokásairól, de gyakran nem derül ki, hogy nem éppen egy-egy távolabbi, esetleg Egerszeg melletti település szokásait idézi-e, és az sem, hogy az 1. világháborút megelőző időszak mely évtizedének szokásait jegyezte fel.

Ezért olvastam fokozódó örömmel Szabó Mária lendvahegyi lakos élvezetes, színes beszámolóját Lendva környéke, főleg Felsőlakos népének lakodalmi szokásairól, mondókáiról. Idézte azok változatait, sőt felhívta a figyelmet e

5