Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán: Domonkosfai értékőrzők (Lendva, 2012)

Töktermesztés és olajütés

keverüfá-val, vagy vaskeverü-velkavargatják, hogy le ne égjen. így az előző gánicás magőrletből dara lesz. A pirított magot melegen beleöntik a kosárba, a ko­sarat meg a satuba szorítják. A bádogsajtárba csörgő olajat kis szitán szűrik meg. Régebben a szőllő- meg a gyümölcspréshez hasonló kis fából ácsolt olajpréseket alkalmaztak. A pirított magot forrón beleöntötték egy tiszta vászonruhába, vászon tarisznyába és így helyez­ték bele a prés garatjába és a ruhával együtt sajtolták ki. Egy helyütt arról van említés, hogy a hasonló mó­don kezelt tökmagot két hosszanti gerenda közé szo­rították és így préselték ki az olajat. Részleteket nem lehetett megtudni. Három és fél, négy liter jó száraz tökmag egy liter olajat ad. ” A tökmagolaj készítésének művelete azóta már sokat modernizálódott és változott, de a végterméke még mindig a csillogó olaj és a pogácsa, amely alkal­mas emberi fogyasztásra, az állatok takarmányozásá­ra, de a horgászok is szívesen használják a halak ete­tésére. A tökmagolaj készítése az egyik kitörési pontja lehet az őrségi gazdálkodásnak, hiszen a manufaktu­rális módszerekkel készített, hagyományos tájjellegű élelmiszerekre egyre nagyobb az igény. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom