Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

eljut a fáraó házába is. Aki elolvassa József Jolán, József Attila élete című munkáját, az meggyőződhet arról, hogy költőnk ugyan nem volt anyámasszony katonája, de ha sírásról volt szó, akkor Attila nem ismert sem istent, sem embert. Furcsa módon a legemlékezetesebb sírása éppen testvérei (Jolán és Eta) társaságában „zajlott”: „Gyulladásos szeme már a második napon egészen bedagadt a rettenetes hidegtől és a sok sírástól. Mert sírt a szerencsétlen, éjjel-nappal.” (József Jolán i. m. 267. old.) És még csak annyit: a keresztények az ószövetségi Józsefben, mint ártatlan (tiszta) és erényes szenvedőben Jézus Krisztus előképét látták. De haladjunk tovább, hiszen az „ősök útján” találkozhatunk még olyan álomlátókkal, mint amilyen József Áron volt. Természetesen az újszövetség Józsefére gondolok, az ácsra, vagyis Szent Józsefre, a „mun­kásra”, Jézus Krisztus jogi apjára. Az Ószövetség Józsefe (láttuk), a mi József Attilánk, vagy ha úgy tetszik, Jézus egyfajta ősképe volt. (A név - láttuk - az illető ember archetípusát, ősképét, mítoszi énjét rejti, és ,jó esetben” az illető hasonul is ezzel a névvel, ill. a névben rejlő tartalmak­kal, a testi, evilági, fizikai léten túli, metafizikai valójával...) A héber eredetű nevekkel megáldott (József Áron), román nemzeti­ségű, görögkeleti vallású (és vallását gyakorló) szappanfőző munkás (egyébként ezermester) a „keresztény-zsidó” Budapest külvárosában, a Ferencvárosban, a Gát utcában álmot lát, amelyben egy öregember tudatja vele, hogy asszonya (aki különben református vallású kun) fiat fog szülni, a gyermekből híres ember lesz, ezért nevezze a kis jövevényt Attilának. Hát ahogy mondani szokták: „ez azért sok a jóból”, „ilyen nincs”... Miért mondom ezt? A választ Szőcs István adja meg: „Magyarország 33 királya, 5 fejedelme, 3 kormányzója, 12 elnöke, Erdélyország 22 feje­delme, több mint 100 vajdája és kormányzója, Magyarország több mint száz nádora, több mint száz országbírája és stb., mintegy 60 miniszterel­nöke között ATTILA NEVTJ NEM VOLT! (...) És amikor az Attila név már ódák, hexameterek hullámtaraján ragyog fel, a XIX. század elején felbukkan a viseletben is; Atilla: zsinórral dí­szített lebemyes nemzeti felöltő, afféle zsinóros dolmány vagy mente, néhány évtizedig még Magyarországon kívül is divatozik, a nevével együtt. Ám a közélet és a szellem nagyjainak nevei közt alig száz évvel ezelőtt születik az első Atilla nevű, s egyáltalán nem a nemesi hagyo­mányt képviseli ő sem!”51 51 Szőcs István 2003. 151-152. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom