Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

Attila attribútum, a friss víz magát Attilát jelenti, név szavunk pedig visszafelé olvasva vén, vagyis ős(apa)... Természetesen vannak a versnek további szintjei is. Maga a cím és az első sorok a kelő Napot éltetik, a végső őst, a nagy vént (figyeljünk fel a nagybetűs nevekre: Nap, Te, Elet, Neked, Hazámat, Név), amely (aki) a versfolyásban emberarcú, ki nem mondott névvé, Attilává csiszolódik. Mintha a „fölkelő Nap”, a hun király és József Attila egy és ugyanazon minőség megnyilvánulásai volnának, így (a nyomaték kedvéért) kétszer szerepelnek (Nap, Élet, Neked, Név). Volt már szó az Ősapám című versről, amelynek főszereplője Attila, a Hadúr, de az ifjú József Attila képe is jól beleillik a vers keretébe. József Attila életrajzírói (az „evangélisták”), József Jolán és Németh Andor igen szemléletesen „festik le” azt a József Attilát, aki „természe­tes közegében”, vagyis a vízben, a víz közelében „teljesedik ki” fizikai mivoltában, testiségében: „Attila fejest ugrik a tengerbe, messze kiúszik, majd visszafordul, s prüszkölve, fújva, mint valami fóka, bukik fel a hullámokból. Aztán, hátát egy sziklának támasztva kényezteti a nappal magát, s összevont szemöldökkel figyeli a kunkorodó szakállszőrszálai­­nak végében meggyűlő, s onnan lassan a mellére pottyanó csöppeket.”56 „...aztán leutazott Balatonszárszóra abba a nyaralónak átkeresztelt parasztházikóba, ahonnan másfél év múlva a halálba rohant. Ez volt az utolsó szép nyara. Lesülve, meghízva, frissen tért vissza, büszkén szép verseire, melyekbe belevarázsolta a gazdag nyár minden sugarát és he­vét.”57 „Minden bizonnyal ez a két hónap volt életének legnyugodtabb, leg­zavartalanabb, legboldogabb időszaka. (...) Szakállt növesztett és sza­­kállát is megénekelte... (...) Ezekből a napokból való az alábbi levele: Cagnes sur mer 1927. jun. X. Luciekém, itt vagyok a tengertől néhány lépésnyire, Nizzától 20 percre autóbu­szon. Az ég? Róla már hallottál rengeteget - igazán csodálatosan kék. Pompásan illik hozzá a bőröm, néha összetévesztem emez utóbbit az itatóssal, olyan piros. ”58 56 Németh Andor i. m. 195. 57 i. m. 104-105. 58 József Jolán i. m. 185. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom