Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
A Kos és a Mérleg egymással szemben, ún. oppozícióban állnak fenn az égen, egymást kiegészítik oly módon, hogy (a csillagmítoszi hagyomány szerint) egy testet, egy lelket alkotnak: a születés időpontjának csillaga (csillagképe) a lelkiséget, szellemiséget definiálja, az esetünkben a Kos, míg az átél lenben lévő csillag(kép) a testiséget határozza meg, esetünkben az a Mérleg. A Libra (ez a Mérleg latin neve, de magában rejti a könyv - liber - és a szabad - liber - jelentést is) a zodiákus hetedik jegye. József Attila, mint ember, a hatodik gyerekként, utolsóként Jelenik meg a színen”, s (tudjuk), Isten is a hatodik „napra halasztotta” (figyeljünk a szavakra) az ember megteremtését (a hetedik napon megpihent). Ő, mármint József Attila, az ember az a bizonyos: „...háborúból visszamaradt / húszfilléres, a vashatos” ([íme, hát megleltem hazámat...], részlet), amelyre senki sem tart számot, de a költő, Attila N(n)apja a kezdet hónapjának, januárnak a hetedik n(N)apjára esik. A költő nem ember, fölötte áll az embernek, egyszerűen hetedik, a szó nem sorszámi értelmében, hanem főnévi dimenzióban, ahogy ezt maga József Attila „részletesen kifejti” A hetedik című versében. A hetedikkel viszont nem lehet nem számolni. Ahogy a Koshoz a fej, úgy a Mérleghez a vese, medence, csípő, forgó tartozik mint szerv, ill. testtájék. A vese mint vizes szerv és a hozzá tartozó medence (meder) már többször említést nyert, most a forgókra érdemes összpontosítanunk, amelyek a járművek kerekeivel mutatnak egyfajta párhuzamot. A Mérleg a zodiákus egyetlen nem élő tagja, ember által készített tárgy, mű szer(v), és mint ilyen, kapcsolatba hozható minden technikai eszközzel (eszköz = ész kéz). (Szlovén nyelven a mérleget technica szóval illetik.) Folytatva ezt a gondolatsort: azok a mű szer(v)ek, amelyek járnak, Jár-művek”, a járás szervének a mű másai, ezek a szervek (a lábak) viszont csípőből forognak, mint a Járóművek” kerekei. Minden jármű ezek szerint olyan, mint a mérleg, vagyis a közlekedés eszközei, esetünkben pl. a mozdony is a „génjeiben” hordozza a mérlegséget. Mozdony szavunkban ugyanúgy ott a mozgás, mint a „moziban”, ahol Attila vizet árult, mint ahogy a vonat szavunk is a von-t „vonja maga előtt”... A mitikus József Attila azonban egy még tágabb rendszernek a részét is megszemélyesíti: a kospontot, más néven tavaszpontot jelöli ki az égen. A mindenkori tavaszpont a tavaszi napéjegyenlőség napja, mostanában március 21-re esik. A precesszió hatására ez az időpont az óramutatójárásával szemben vándorol az égen, és kb. 26 000 év alatt fut be egy teljes kört. Nagyjából az időszámításunk kezdetén még a Kos csil39
