Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

Mayer Erzsébet: Szép (utó)Szó a második kiadáshoz

Ha a világban meghalt az értelem (V. Hugo Ultima verba), ha Isten halott (Nietzsche), ha az emberiség beteg, ha a kozmosz kihűl, akkor a megváltás és a világ újrateremtésének művét a kiválasztott költő vállalja magára. Ahogy meg kell szerkesztenie verseit a törvényes véletlen hatá­rolt végtelenné alkotásával, úgy kell önmagát is, mint személyiséget megszerkesztenie és valóra váltania. Mindez nincs áldoztahozatal nélkül. Mindezek okán lesz a költő Istenhez hasonlatos, de ő lesz Krisztus is, a Megváltó, és ő a Szentlélek is, aki szellemiségével leheli új életre az emberiséget. A kreátor Démiurgosz az őselemekkel dolgozik: az attilaság vízével, a kos fűzével, a mérleg levegőjével, az iszapos földdel, és a keletiek ötödik elemével is, a fával, a díszes karácsonyfától a kóróig. A legszebb bolygót - önmagát is pályájára kell állítani. Mivel a világ a szüntelen keletkezés és elmúlás állapotait ismétli, így lesz ebben a mitikus világban a nemzés és a halál alapélmény. Ráadásul a költő a világ, a történelem, a vers és önmaga teremtésénél egyszerre játssza a nemző és a nemzett szerepét, ezért mosódik össze az alany és az állítmány a versekben, sok esetben szétválaszthatatlanul a tárggyal is; ezért veszi át gyakorta a rész az egész szerepét, a hasonlított a hasonlító­ét. S ezért alakoskodik a költő, s bújik bele különféle növényi és állat­alakokba, hogy az univerzum körforgását fenntartsa. Ő lesz a medve, aki az ég fia, s ő lesz a szarvas, aki az újjászületés csillagát hordja agancsa között. Hagymás István mitikus világlátása tisztázza a költő életében a nők szerepét is, akik szintén archetípusként segítik József Attilát teremtő kreátori munkájában. így lesznek a nők örök anyák, Szűz Máriák és Évák. De a megváltó költőt ők sem tudják valóra váltani. Az örök éj végül ráborul a költőre, a megváltást ezúttal is fel kell függeszteni. Az olvasó viszont egyet mindenképpen megtehet, eleget téve a költői kérésnek: csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, s amiben a tanulmánykötetben példára lelhet. Mayer Erzsébet 394

Next

/
Oldalképek
Tartalom