Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

jelenti. Más szóval, ha sem este, sem nap fő lkelte előtt nem látható a Venus, tudni lehet, hogy együtt áll a Nappal, »napbaöltözött«. Hogy Kisasszony-napkor mi ennek a jelentősége? Tudjuk, nemcsak az esthaj­nalcsillagot, hanem a Szűz jegyet is, amiben épp járunk ekkor, Mária »égi jelének« tartották. A csillaghit szerint a Venus a Szűzben »romlás­ban« van, ami ez esetben úgy értendő, hogy sem nem leány, sem nem szabad asszony többé, méhébe fogadta fiát. Ez a gondolat a Venus és a Nap Szűz-beli együttállásakor különösen hangsúlyt kap. (...) A »kisasszony« a magyar népi hitvilágban rendszerint kísérteties lény, népmeséinkben ő az elvarázsolt tündér- vagy királykisasszony (fe­kete kisasszony, veres kisasszony). (...) ...Kisasszony a vetés előkészü­leteire ad jelt. A két ünnep (ti. Nagyboldogasszony - augusztus 15. - és Kisasszony napja - H. I.) időpontja és elnevezése egyaránt a gabona földi létének határait jelzi, és bevallottan azonosítja Máriát a gabona istennőjével (búzaaratás = Mária halála, búza vetése = Mária születése). (...) ...a mag földbe kerülése és a föld téli kopársága ölt képet a »Leány« alvilágra szállásában. (...) Boldogasszony és Kisasszony mellett fennmaradt még egy hiedelmi nőalak is a magyar néphitben: a »szépasszony«. Ez az ambivalens termé­szetű női szellem lehetett ősvallásunk istennőtriászának harmadik tagja, aki a szűz és az anyaistennő (a Kisasszony és Boldogaszony) mellett a nimfa (hűtlen-hű szerető) »személyét« képviselte a háromságukban.”92 Ha tehát Edit nem más József Attila számára, mint a Kisboldog­­asszony, aki már Attila előtt a méhébe fogadta fiát (ez esetben a fiú az első házasságból való gyermek, vagy az „aktuális vőlegény”), akkor a mi József Attilánknak sem mint Krisztusnak (Istenfiúnak), sem mint Napnak nincs mit keresnie „Edit portáján”, ál-Napok, ál-Istenfiúk már elfoglalták a Kisasszony „legjobb helyeit”... De Gyömrői Edit az a fekete kisasszony is (gondoljunk Attila álom­béli fekete asszonyára), az a kísérteties lény, elvarázsolt tündérkisasz­­szony, akin nem fog sem az átok, sem a kés. (Ismert tény, hogy József Attila majdnem megtámadta egy késsel Gyömrői Editet, aki - történetesen éppen a budai Naphegyen, az éj leple alatt - ügyesen „le­fegyverezte” a „saját jussát követelő”, tehetetlen „Napfiút”.) Editben rejlik Mária gabonaistennői mivolta, de ő az a bizonyos „szépasszony” is, aki hűtlen-hű szerető, esetleg maga a Szűz csillagkép stb. 92 Jankovics Marcell i. m. 221-223. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom