Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
egymás mellé rendelték őket a végzet akkori urai, az elvtársak. 1963-tól (Judit halála) 1994-ig, vagyis 31 évig - ez már majdnem egy József Attila-i életöltő - feküdtek egymás mellett a Munkásmozgalmi Panteon sétányán. Ez volt Attila harmadik sírba-szállása... Gyömrői Edit sok tekintetben „mitikus rokona” Szántó Juditnak. József Attila vele való mitikus kapcsolata azonban rövidebb, de annál súlyosabb. Editnek egy Judittól is sötétebb, „hálátlanabb”, ellenszenvesebb szerep jutott osztályrészül, amelyet - dicséretére legyen mondva - igen frappánsan alakított, miközben bizonyára maga sem volt tudatában annak, hogy József Attila miért is ragaszkodott olyan elkeseredetten ősképéhez, mivel érdemelte ki azt a sok átkot, amelyet a költő rázúdított. Vajon mi lehet József Attila „legnagyobb fájásának” hátterében? Miért éppen Gyömrői Edit fájt olyan nagyon, mindenki másnál jobban? Az ún. manifeszt (nyilvánvaló, nem latens, emberi léptékű, nem mitikus) tartalma ennek az „egyoldalú viszonynak” természetesen az a bizonyos indulatáttételes szerelem, amelyet úgy a pszichológiai szakirodalom, mind az irodalomtörténeti körök számon tartanak (köztudott, hogy Gyömrői Edit kb. két évig „kezelte” pszichoanalitikusként József Attilát, és ez a pszichoterapeuta-beteg viszony alakult át a költő részéről azáltal, hogy „beteges szerelemre lobbant” gyógyítója iránt). Bennünket azonban kettejük, ún. latens viszonya érdekel igazán, hiszen ezen a mélyebb szinten kap igazi értelmet a „Gyömrői-szerelem” valódi mibenléte, ebben a „freudi, rétegek alatti”, sokkal egyetemesebb tartományban keresendők Edit és Attila furcsa kapcsolatának mozgatórugói. De lássuk előbb a szembetűnő egybecsengéseket, Judit és Edit vonatkozásában. Mindkettőjüknek volt már egy első házasságból való gyereke. Szántó Juditról tudjuk, hogy nem foglalkozott sokat Éva lányával, ehelyett inkább József Attilának áldozta minden idejét, energiáját akkor is, amikor együtt éltek, elválásuk után is, leginkább azonban József Attila halála után. Edit esetében nincs adatunk arról, hogy miként nevelte fiát, azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy életét nem áldozta József Attilának, a költő legfeljebb mint beteg számíthatott néhány „hivatalos órára” Gyömrői részéről, és a ,játék szabályai szerint” még ezért is fizetnie kellett neki... Mindkét asszonynál közös az, hogy különböző neveken élték le az életüket. Gyömrői Edit Glück Edit néven lett anyakönyvezve, és csak később vette fel a Gyömrői családnevet. Judithoz hasonlóan ő is többször elvált és kötött házasságokat, amiből az következik, hogy férjei után hol 111
