Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
számon, csak most már kicsinyítő betűvel bővítve, annyira szántam: - Mert te vagy az Attilka - mondtam hülyén.”79 Nyilvánvaló, hogy ez a párbeszéd is két szinten zajlik. Az ún. hétköznapi élet síkján (manifeszt jelentés) szegény Attilánk azt szeretné hallani szerelmétől, hogy a talpig férfit szereti benne, és ennyivel talán be is érné. De „megkapja a magáét”, Márta válasza kevesebb, mint amit a hősszerelmes vár, de több, mint amire maga gondol. Márta ezúttal is (mint az „ágyjelenetnél”) kitűnőre vizsgázik Attilánál Attilából, amikor kiejti száján a varázsszót, a nevet, ugyanis a nagybetűs Attila, vagyis az atyácska (értsd: Attilka) fejezi ki azt a metafizikai lényeget (lényt), amely - ami - aki a mártaság metafizikai lényegéhez, a máriasághoz tartozik. Úgy tűnik, mintha ez a „Mondd meg mit szeretsz (bennem), te meg ehelyett megmondod, ki vagyok” játék is ezen a metafizikai síkon nyerné el igazi jelentését és kapna súlyának megfelelő jelentőséget a név. Az utolsó „néven nevezés” 1937. december harmadikén reggel „esett”: Milyen szép sima, nyugodt az arcod, öreg... - mondtam meghatottan a jó érzéstől. (Ezt József Jolán mondta József Attilának - H. I.) Mosolyogva nézett rám és huncutkásan felemelte az ujját:- Kisöreg... Úgy mondd, hogy kisöreg... - Hirtelen felült és erősen átölelt. Fejét mellemhez dugta. Úgy dörgölőzött a szívemhez, mint egy kisgyerek. Ki gondolt volna arra, hogy talán búcsúzkodik...”80 Az Attila úgy viszonyul az Attilkához, mint az öreg a kisöreghez. Ezúttal maga Attila teszi a helyére a nevét: kis öreg azt jelenti: atyácska, József Attila halálának napja reggelén már őssé vált... Érdemes felidézni azt a talán legszebb „neves esetet”, amely jó példa arra, hogy összefoglalja mindazt, amit eddig elmondtunk József Attila és a nevek viszonyáról: „Kijött, és az olvadó hókupacok között járkálva, miközben a bádogereszből csurgott a hóié, kezdte mondani, hogy verse van készülőben, és elmondta a Flóra-hexameterek első sorait. Aztán így szólt:- Nem neked írom, mert nézd, azelőtt azt hittem, hogy a nevedhez egészen különös közöm van, már három Márta nevű nőbe voltam szerelmes81, és azelőtt ez a név nekem nagyon tetszett, mintha ez volna a 79 i. m. 289. 8,1 József Jolán i. m. 286. 81 Gebe Márta, Vágó Márta és az Óda hősnője: Marton Márta 102
