Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
Mit jelenthetett számára a lokomotív? Ülni, állni, ölni, halni, ...vonat elé leguggolni... - ez a verse akkor már megvolt.”75 Mártuska emberként őszintén aggódik és félti József Attilát, ősképi lénye viszont egy nagyobb törvénynek van alárendelve, amely félreállíttatja vele a költőt, és az elevenébe vág... Tanulságos József Attila és Vágó Márta történetének az a fejezete is, amelyben Attila „azt akarja”, és Márta ellenáll. Idézzük fel a Látogatás Attilánál című részt Vágó Márta könyvéből: „...elkapott és hirtelen átemelt, átcsúsztatott saját magán a fal mellé. Egyszerre csak ott feküdtem a paplanon, ő mellettem a paplan alatt felöltözve, (arról a bizonyos azúrkék paplanról van szó, amelyet József Attila a Bevezető című versében énekelt meg - H. I.) ...nevetve mondtam: - Úgy emeltél át, mint egy emelődaru! -(...) Rám ragyogott, és karjaival mutatta az emelést, nyújtott karjain az inakat, hogy tapogassam meg: - Nézd, érnek annyit, mint egy emelődaru. (...) ...csókolni kezdett, és megindult a védekezés, odaadás, visszariadás, és végül az ő kérdése, gyöngéden, biztatóan, kedvesen és némi humoros bosszankodással: - Miért nem akarod te azt? (...) - Félted a szüzességedet - állapította meg Attila (...)- Kisgyerek vagy még, na gyere ide - mondta megjuhászodva, gyöngéden, de ahogy karjába vett vigasztalni és vállára hajtottam a fejemet, hogy megnyugodjak, újra kezdődött az egész. Újra és újra megpróbálkozott velem, mindenféle módon, ölelkezve, csókolózva, de nem hagytam lehúzni magamról a ruhát. Dulakodni kezdtünk, végül is bevágta a fejemet a rézágy korlátjába. Ettől ő maga is megijedt, megadta magát. (...) A Vilmos császár út sarkán megveregette a vállamat: - Te egy nagyon derék lány vagy! - mondta őszinte melegséggel a hangjában. Vajon miért mondta ezt? Még ma sem értem.”76 Két hús-vér ember, egy fiatal pár szenvedi meg, ki-ki a maga módján és okán ezt a szerelmi (elő-élő)játékot, de az események végkifejlete mégiscsak azt látszik igazolni, hogy a szereplők mitikus valója mintegy determinálja a játék szabályait, és csak egy bizonyos határig enged folyást az ígéretesnek induló cselekménynek. József Attilában a testiség mérlegi-venerikus gerjedelme nyilvánul meg, amikor szerelmét daruként [ez a m(M)érleg] emeli át saját magán, de mivel a következő életbe vágó lépését kemény ellenállás kíséri, „faltörő k(K)osból” Juhásszá, (lelki)pász° 1926-ban írta, i. m. 139-140. 76 i. m. 42-45. 100
