Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)

A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága

dag témájú, tartalmú és formájú. Képiségére igényesség, szókincsére nyelvi gazdagság jellemző. Mély érzékletességet fejeznek ki: a kiapadhatatlan vágyakozást és reményt, a kedves utáni szenvedélyes epedést és fájdalmat, a mérhetetlen boldogságot, a türelmetlen szorongást és félelmet, az elvakult féltékenységet és gyűlöletet, a belenyugvó lemondást, egyszóval a két ember közötti érzelmi-szerelmi viszony beláthatatlan szféráját.

Végre

ott láttalak ahol senki más soha meg sem láthat ködkanyarban találkoztunk szőke fa voltál integettél...

(Báti Zsuza: Álmodtam rólad)

Nagyon vársz írod, s én repülök hozzád mihelyt tehetem (Annyi dolgom van).

Aztán reggelig találgathatod, miről álmodik Kis Herceged.

(Bence Lajos: Nyárvégi szerelem)

Megigéznélek te fattyú te angyal te tündér te kincsem hogy legyél senki de egyben minden legyél a legtöbb a leg leg

és önzőén csak az enyém.

(Szúnyogh Sándor: Leg)

57