Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)

Szórni Pál: Kék tinta

árnyaltabbá, stílusában világosabbá és esztétikailag színesebbé segíti az írói szándék minél pontosabb epikai megfogalmazását: a meg- (31,66 %) és az el- (20,00 %).

Az elbeszélés mondatainak szerkezeti és tartalmi vizsgálata és nagyságrendje:

Szerkezet: %: Tartalom: %.

Egyszerű mondat 24 40,68 Kijelentő... 51 86,45

Kéttagú összetett 17 28,82 Kérdő... 3 5,08

Háromtagú... 13 22,04 Felkiáltó... 3 5,08

Négytagú... 3 5,05 Óhajtó mondat 2 3,39

Öttagú összetett... 2 3,41

A mondatok szerkezeti fölépítése, a szövegalkotást építő gondolatmozaikok logikus sorrendje segíti az elbeszélés dinamikájának erőteljesebb vagy tompítottabb hullámzását. A majdnem 70 %-ot kitevő egyszerű és öszszetett mondat a cselekmény gördülékeny folyását eredményezi egyrészt, másrészt viszont kihat modalitásánál fogva a megidézett és leírt esemény megnyerő és elgondolkodtató expresszivitására. A többszörösen összetett mondatok és értekezés epikai jegyeit villantják fel, s mélyebb érzéki szuggesztívitást, gondolatigényt idéznek elő az olvasóban, elindítva ezzel is az értelmi-érzelmi folyamat esztétikai gazdagodásának a kényszerét.

Részlet az elemzett Kék tinta című novellából:

„A tojást eladta, a sót és a babérlevelet megvette, s ahogy számította is, maradt még pénze. Markába szorította, s a sorára várva meg-megnézte a könyvkereskedésben. Irkát azonban nem kapott. Már indulni akart,

45