Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)

Kanizsa József: Őszi izzásban

Az ötödik fejezetben - Anyám-éjköténye - a költő 21 költeményt szentel főleg édesanyjának. E szép, kedves és visszarévedő versekben elénk idézi a zalai szülői ház melegét, a kedves szülőket: édesanyját és édesapját. Szép a fejezetet indító első költemény, A két öreg című:

Ha belenézek szemébe anyámnak

magányos hazatéréseim mindig fájnak

Nézem a két öreget: anyámat s apámat Kicsordul szememből a könny

rám nehezül a bánat

A pitarban című vers is nagyon érdekes. Édesanyja alakját metaforikus kifejezésekkel, jó esztétikai érzékkel tükrözteti a szerző:

Anyám botján támaszkodó idő molyrágta kötényt lebegtet

Odvas-kerítések Moha-virágai nyílnak

S a vályogház veréb-szemeinek riadt tükrén pára-hályog

A pitarban

Mama-arcú vasárnapok ülnek

28