Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)

Eszmecsere a kétnyelvűség megvalósításának gondjairól és a magyar nyelvhasználat nehézségeiről a Muravidéken

lennék tökéletesen boldog, ha a mama úgy vett volna föl, úgy simogatna, és úgy beszélne ilyen csendesen hozzám, hogy én nem csináltam volna azt, amit csináltam.” Hiszen kegyetlenül árvának érzi magát felnőttként is. Mindig érzi a szeretethiányt.

Istenhez szóló verseiben is egyfajta kettősség rejtőzik tartalmi és motívumos összefüggésben. Korábbi, de későbbi költeményeiben is jelen van az úgynevezett apahiány, ha nem is olyan határozott megfogalmazásban, mint az anyjáéiban. Itt azonosul, vagy inkább teremtődik meg az apakép helyébe az istenkép. Mindkettőnek hiányérzet az alapja.

Néhány utolsó versében a kétségbeesés bilincse mellett ott van a belső béke, az igazi megnyugvás, de a lényére, lelkére mázsás súllyal nehezedő, nyomasztó feszültség is.

(Elhangzott a Kortársunk József Attila című, nagy költő születésének 100. évfordulójára rendezett maribori (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) konferenciáján 2007-ben.)

Eszmecsere a kétnyelvűség megvalósításának gondjairól és a magyar nyelvhasználat nehézségeiről a Muravidéken

Eszmecserénk tárgya két fontos témakört ölel magába: a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazását és a magyar nyelv megvalósulását az úgynevezett kétnyelvű területen élő őshonos magyarok és szlovének mindennapi életvitelében. Mindkét témáról több kötetnyi elmélet íródott már. Sajnos, a különböző elképzelések, megoldási lehetőségek, amelyek a gyakorlatban elfogadható eredményeket biztosítottak volna, jóformán megmaradtak az elmélet „ábrándvilága” szintjén.

23