Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)
A magyar nyelv tanítása Szlovéniában
A magyar nyelv tanítása Szlovéniában A Szlovén Szocialista Köztársaságban létrehozott kétnyelvű nevelési-oktatási rendszer társadalmi-politikai és nemzetiségmegörző igények és törekvések eredménye, illetőleg következménye, amelyből természetszerűleg következik a magyar nyelv oktatása is. A Muravidéken élő mintegy 10-12 ezer lelket számláló magyar őslakosság napjainkig megőrizte anyanyelvét, ha tájjellegű szinten is, bár ebbe a nyelvhasználatba újabban egyre tömegesebben, erősebben szivárognak bele a közigazgatás szlovén nyelvű szakszavai, s ez egyfajta „keveréknyelv”-félét eredményez. A különböző nyelvi hatások közül első helyen talán a mindennapi élet gyakorlatában használatos szavak jelentkezése a legszembetűnőbb, amelyek még a legegyszerűbb falusi emberek nyelvhasználatában is lépten-nyomon előfordulnak (például a göntérházi János bácsi Dobronakra megy, hogy a Krajevni urádon potrdilut kérjen adókedvezmény céljából, vagyis nem a helyi hivatalba vagy a tanácsra igazolásért...). A másik ugyancsak gyakori jelenség, amikor a szlovén szavak magyar tükörfordításait alkalmazzák, olyan új szavakat teremtve-használva ezzel, amelyeknek nincsenek megfelelői, azaz más megfelelői vannak a mai magyar nyelvben (például „A fiam elesett a vizsgán” - mondja a lakosi Rózsi néni. Az „elesett” értelme az, hogy megbukott, de ezt szlovénul így fejezzük ki: (Moj sin je padel na izpitu pri slovenskem jeziku.). A harmadik eset az, amikor a muravidéki magyarok mondataikat szlovénes szórenddel szerkesztik meg. A kétnyelvű oktatást és vele kapcsolatban a magyar nyelv tanítását Szlovéniában a szükségszerűség hozta létre a Murántúlon élő nemzetiség asszimilálódásának a meggátolása céljából - hittük -, illetőleg annak késleltetési igénye végett. 14
