Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Valóságirodalom, tudományos irodalom
fonódó legendáról, mely termékenyítőleg hatott a szlovén népköltészetre, hasonlóképpen az irodalomra is. Az igazságos Mátyást a szlovén nép is sajátjának tekinti, s ez elsősorban történelmi okokkal magyarázható. Különben mivel lehetne indokolni, hogy Corvin Mátyás magyar király olyan szlovén népdalok és népmesék hősévé vált a történelem folyamán, amelyeknek általános jelentőségük van. A szlovén tudósok a Mátyás-mítosz néprajzi-történeti hátterével foglalkoztak, a nagyszámú magyar szakember, tudós tekintély Mátyásnak és korának általános művelődéstörténeti kisugárzásával, más népek és nemzetek számára friss ismeretekkel gazdagítva a humanista Mátyásról szóló szakirodalmat. A tanácskozáson természetesen a nyelvi és egyéb magyar-szlovén párhuzamok vizsgálatára is kitértek, így Pável Ágostonról, a magyar-szlovén kapcsolatok úttörőjéről is szó esett. A tanácskozás teljes anyagát tartalmazó brosúra 1991-ben látott napvilágot a test vérintézmény, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nyomdájában, az anyanemzet támogatásával. A szerkesztés Varga Józsefnek, a maribori magyar tanszék vezetőjének és Molnár Zoltán lektornak a munkája. Az elmondottakból talán világosan kitűnik, amit az itteni értelmiség már régóta tud, nevezetesen, hogy a hazai tudományosság és a tudományos irodalom csak az anyaország és a többségi szlovén nemzet sokoldalú támogatásával jöhet létre. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a múltban gyakran előfordult, hogy nemcsak politikai döntésekben, de a tudomány területén is több esetben (pl. a kétnyelvűségi ügyekben) úgy érezhette magát - joggal! - a magyar értelmiség, hogy ismét „róla, de nélküle” értekeztek. így volt ez olyan esetekben is, amikor megfelelő szakember állt rendelkezésre a kisebbség köréből. Meggyőződésük, hogy a hazai értelmiség bevonása által a magyarságkutatás jóval előbbre tartana, mint jelen esetben... Már a Naptárnak, a szlovéniai magyarok szemléjének a vizsgálatakor megjegyeztük, hogy nemcsak irodalomtörténeti, de tudománytörténeti szempontból is rendkívüli szerepe volt ennek a kiadványnak. Ebben jelentek meg még a 70-es évek végén azok a tudományos igényű tanulmányok, illetve résztanulmányok a nyelvjárás és helynévtudomány köréből, amelyek elsősorban Varga József és Kaszás József írásai. A hazai nyelvtudós mellett Kaszás Józsefet csak származása köti ide. A csentei születésű tanár tanulmányai befejeztével Újvidéken telepedett le, később, a 70-es évek közepén bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A maribori magyar lektorok nyelvészeti tárgyú tanulmányai, hosszabb-rö-130
