Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - A szlovéniai magyar irodalom
A szlovéniai magyar irodalom Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a szlovéniai magyar irodalom története, jelentősebb állomásai a politikai események alakulásával függnek össze, így Vlaj Lajos: Versek című kötete 1961-ben jelent meg, mintegy választóvonalként két olyan, a szlovéniai magyarság további létét messzemenően meghatározó politikai esemény tőszomszédságában, mint a JKSZ Központi Bizottságának 1959. márciusi ülése, valamint az 1963-as kétnyelvű ügykezelésről szóló központi utasítás, amely utóbbi később statutáris formát is öltött a lendvai és a muraszombati járások ide vonatkozó okmányaiban. Az említett tanácskozáson ugyanis a kisebbségi kérdés radikális újrafogalmazására került sor. Az ülés határozatait pedig gyors intézkedések követték: még az év őszén kísérleti jelleggel bevezették a kétnyelvű oktatást a nemzetiségileg vegyesen lakott vidéken (amely felöleli a muravidéki magyarság egészét), a muravidéki magyar irodalom szemszögéből nézve pedig megjelent 1959. végén az a kiadvány, amely Naptár néven vált ismertté az itteni olvasók körében, szerepén és jellegén azonban jócskán túlmutató tartalommal. A fönt vázolt események kétségtelenül a kedvező politikai klíma eredményeként jöhettek létre, nem utolsósorban abból a politikai akaratból, amely szerint a nemzeti kisebbségeket minél intenzívebben be kell kapcsolni az ország politikai és gazdasági fejlődésébe. A kétnyelvű ügykezelés, illetve ennek statutáris formái is természetesen az 1959. utáni politikai engedményeknek köszönhetők. A már említett Naptár első évfolyamai (Pomurjei Naptár, később Szövetkezeti Naptár) a kor hangulatának megfelelően a paraszti lakosság „szakmai továbbképzését” tűzték ki elsőrendű célul. Természetesen a kezdetleges szlovén nemzetiségi politika nem számíthatott az értelmiség hiányában nagy támogatásra, ezért a szlovén szerkesztők felajánlották az induló ,JZadruzni koledar 1960anyagát fordításra. Ha így utólag összehasonlítjuk a két kiadványt, szembetűnő különbözőségre figyelhetünk fel. Nevezetesen arra, hogy míg a szlovén , fi apt ár" „irodalmi illusztrációit” a muravidéki szlovén írók művei szolgáltatták, addig a Földművesek naptárát Vlaj Lajos és a fiatal muravidéki magyar toliforgatók. Vlajon kívül, aki a Naptár anyagának a fordításában is oroszlánrészt vállalt, Varga József, Szórni Pál és Szúnyogh Sándor versei és novellái szerepelnek leggyakrabban az első Naptárokban. Ezek mellett nagy számban találunk a 60-as években fordításokat a szlovén irodalom 91
