Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
162 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA Fő célja továbbra is a török kiűzése maradt, ezért 1661-ben a bécsi udvar tiltakozása ellenére a Muraköz védelmére - a Mura és a Dráva szigetén, Kanizsával átellenben - felépítette Új Zrínyivárat (Uj-Zerin). 1663-ban szövetséget kötött Wesselényi nádorral és Nádasdy Ferenc országbíróval. Ennek hatására, továbbá látván, hogy az akkor megindult háborúban a Montecuccoli vezetése alatt álló császári sereg képtelen feltartóztatni a Bécs felé irányuló török offenzívát, I. Lipót magyar főparancsnokká tette Zrínyit. 1664. január-februárban téli hadjáratot vezetett: az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás során kihasználta, hogy a törökök nem szerettek télen mozogni. Sikerére Európa-szerte felfigyelnek, Magyar Marsnak nevezték, F Lipót hercegi rangra akarta emelni, amit Zrínyi nem fogadott el; a pápa hadvezéri kalappal és saját aranyból öntött arcképével, a spanyol király az aranygyapjas renddel, a francia király a pairséggel (hűbéri címmel) tüntette ki, a bajor és württenbergi választófejedelmek atyjuknak nevezték, György száz fejedelem pedig testvérnek nevezte; mindenki dicsőítette, mert a törökön csak a Zrínyiek tudtak győzedelmeskedni. Halála Az elkeseredett Zrínyi - akit a magyarországi főparancsnokságról is leváltottak, s ezáltal az élesen bírált Montecuccolira bízva a fővezérséget - új terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről. A Habsburg uralommal elégedetlenek ekkorra már egyértelműen benne, és később kivégzett öccsében, Zrínyi Péterben látták támaszukat. Elképzelései megvalósítására azonban nem maradt ideje: 1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral vadászni ment a Csáktornya környéki kuršaneci erdőbe. A vadászat végzetével már indultak volna hazafelé, amikor jelezték neki, hogy az erdőben láttak egy megsebesített vadkant. Zrínyi azonnal leugrott a kocsiról és egy vadásszal elindult a vadkan felhajtására. Vadászkésével ment neki a vadnak, kétszer megsebezte, de az hirtelen felugrott, leteperte Zrínyit, mellét pedig felhasította. Mire társai odaértek, már haldoklott. A közvéleményt megrázta a halálhír. Jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek. A halálesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. Bethlen Miklós önéletírásában vetette fel először a kétkedést a baleset tényét illetően. Dervarics Kálmán Gróf Zrínyi Miklós, a költő halála című művében állítólag „minden kételyt kizáró adatok” nyomán bizonyította, hogy Zrínyit este 5-6 óra közt a bécsi kormány által felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon. Bárhogyan is történt, az udvar számára jól jött az egyre kényelmetlenebbé vált főúr halála. Zrínyi Miklóst 1664. december 21-én a pálosok szentilonai (Šenkovec) kolostorában temették el a családi sírboltban. A helyet, ahol meghalt, később Pignatelli hercegnő emlékoszloppal jelölte meg, amely ma is látható Kuršanec községben. Zrínyi Miklósnak négy gyermeke volt, mindegyik a második házasságából: Mária Terézia Borbála (1655-1658), Mária Katarina (1656), Izsák (1658, 1659) és Adám, aki 1662-ben született Bécsben és a szalánkeméni csatában halt meg 1691- ben a törökök ellen harcolva. írói munkássága Zrínyi Miklós elsősorban katonának tartotta magát, de költőnek is. A 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legne
