Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában 89 tári szolgáltatás rendszere, amelyhez 254, különböző típusú szlovén könyvtár csatlakozott. A COBISS rendszer működteti a COBIB bibliográfiai adatbázist, amelynek van egy központi COBISS/OPAC online katalógusa is. A COBIB adatbázisba gyűjtik a digitális bibliográfiai tételeket Szlovénia összes könyvtárából a Nemzeti és Egyetemi könyvtártól az iskolai könyvtárakig. Ebben az adatbázisban találhatók a szlovéniai magyar könyvek bibliográfiai leírásai is: ezeket a muraszombati és a lendvai könyvtárak dolgozták fel. Internet-hozzáféréssel bárki elérheti (www.izum. si) ezeket a tételeket. A tagsági díj befizetésével a maribori IZUM lehetőséget ad a COBIB adatbázisból való bibliográfiai adatok letöltésére is. A COBISS által el lehet jutni akár az OCLC online világkatalógusig is. Magyarországról is el lehet érni a központi online katalógust Mariborban. A COBISS integrált könyvtári rendszert immár tizenegy éve építik Mariborban. Ezt a Szlovén Művelődési, Oktatási, valamint Tudományügyi Fejlesztési Minisztérium finanszírozza. Szlovéniában ez a legnagyobb és egyben egyedüli integrált könyvtári számítógépes rendszer, amelyet országon belül és kívül interneten lehet elérni, használni. A könyvtárosok kiképzése a bibliográfiai rendszer használatára a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK) és a maribori IZUM keretében folyik. Ljubljanában jobbára elméleti tanfolyamokat szerveznek, pl. ún. I. és II. fokú számítógépes katalogizálást. A könyvtáros sikeres vizsga után kaphat engedélyt arra, hogy a számítógépes hálózaton keresztül belépjen a szlovén könyvtárak központi katalógusába. A virtuális könyvtár víziója egy sor különböző képet idéz fel mindannyiunkban. A legalapvetőbb elv a virtuális könyvtár esetében a fejlett, nagy sebességű számítástechnikai és telekommunikációs lehetőségek általános felhasználása az információs források eléréséhez. Végső formájában a virtuális könyvtár az információk teljes világát kínálná minden felhasználónak a világ bármely részén, egy telekommunikációs képességekkel rendelkező személyi számítógép segítségével.3 Szlovéniában is adva vannak a lehetőségek egy virtuális könyvtár létrehozására, hiszen megvan hozzá az információs infrastruktúra a maribori IZUM keretein belül, szakmai felkészültséget pedig a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár biztosít. A maribori COBISS bibliográfiai online rendszer csak egy lépcső a szlovén virtuális könyvtár bejáratánál. A rendszer épülőben van, ehhez már megteremtették a szlovén könyvtárak integrációját is (kb. 2000 könyvtárról volna szó). Ez a szlovén könyvtárak és a szlovén tudósok, kutatók igényeit elégítené ki elsősorban.4 A legtöbb digitális szöveg a szlovén tudományos folyóiratokból származik, és a COBISS/OPAC online katalógus is nyújt elegendő digitális információt a kutatni, keresni, böngészni vágyó kutatóknak, olvasóknak és potenciális érdeklődőknek. Az információval erősödik az öntudat Szlovéniában 2001-ben létrehozták az Információs Társadalom Minisztériumát (wwwgov.si/mid), amelynek hatáskörébe a telekommunikációs kérdések és az információs technológia társadalmi alkalmazása tartozik. Az utóbbi dr. Györkös József5 államtitkár vezetésével folyik, aki a Népújságban megjelent interjújában elmondta, hogy Szlovénia az informatika alkalmazásában élen járó ország, legalábbis Európa közép-keleti részében. Pillanatnyilag az európai átlag 80 százalékánál tart. Ez azon-
