Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
A fokozatosság elve a magyar nemzetiségű tanulók írás-olvasás...83 ban és Lendván. Az Országos Széchényi Könyvtár Budapesten már a múlt század 80-as éveitől kezdve napjainkig olvasásszociológiai kutatásokat folytat a határon túli régiókban, ahol a magyarság él. Nem tudni, hogy miért, talán a muravidéki magyarság kicsinysége, alacsony létszáma, vagy a szakemberhiány miatt, de kimaradtunk az olvasásszociológiai felmérésekből. A lendvai és a muraszombati könyvtárakban sem vezetnek statisztikai jegyzékeket arról, hogy hány nemzetiségi olvasójuk van (adatvédelemi okok). Tekintettel a felsorolt problémákra, az adott körülmények között nehéz olvasásszociológiai kutatásokat végezni. 6. A kultúraközi kommunikáció - viszony a kultúrák és a nyelvek közt A szlovén és a magyar irodalom „találkozása”, egyben a szlovén és a magyar olvasók találkozása is. A kétnyelvű oktatásban részesült tanulóknak lehetőségük van mindkét nyelven olvasni a szlovén és a magyar szépirodalmat. Az interkulturalitás konceptusát nem úgy fogják fel mint valami újat, hanem mint valamit, ami a hagyományok által működik. (M. Grosman, 2006). Ez az állítás még jobban érvényes abban az esetben, amikor közvetlen közelségben él két nemzet, mint a Muravidéken, ahol a szlovének és a magyarok több évszázados együttélésben élik életüket. A mai fejlett kulturális diskurzusok idején nem léteznek „kis” és „nagy” kultúrák, de megmaradnak a mennyiségi arányok a többség és a kisebbség, illetve a nemzet és a nemzetiség között. Természetesen, felmerül az a kérdés is, hogy a kétnyelvű oktatás nyújtja-e mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek az olvasáshoz. Mit olvasnak, mennyit, milyen szinten és milyen válogatás alapján a tanulók? Ez a kérdés érvényes a magyarajkú tanulókra is. 7. Az identitás az élet vezérmotívuma A kétnyelvű területen élő tanulók egyszerre két értékrendszerrel, két kultúrával és két nyelv használatával szembesülnek. A multikulturalifás számukra sorsszerű, a születésüktől fogva adott. Mindezek mellett a mai társadalmi elvárások alapján el kell sajátítaniuk az európai identitást is. Az identitást a nyelv, a kultúra, az iskola, a nevelés, a nemzeti hovatartozás alakítja, de mindez változik, és új perspektívákat is kaphat. Hogyan őrizhetik meg a globalizált világban az Európai Unió keretein belül a muravidéki magyarok az identitásukat a posztmodern, kozmopolita társadalom nagyívű nyitottságában? Nehéz kérdés. Valószínű, hogy a kielégítő olvasási kultúra erősen hozzájárul ehhez a megőrzéshez, mert az írásbeliség és az olvasás segíti az emberek közti kommunikációt. A megfelelő emberi viszonyok pedig alapfeltételei a sikeres társadalmaknak. 8. Összegzés A posztmodern idő mind a világirodalomban, mind a nemzeti irodalmakban új elemzési struktúrákat és gondolati paradigmákat hozott. A modernizmus időszakától kezdve az irodalom elveszíti az ún. „szent”, kiváltságos szerepét. Ezzel a szerepe is és az írásbeliség lényege is a fogyasztói társadalom szegmentumává válik. A magyar nemzetiség a Muravidéken is alkalmazkodik az új művelődési helyzetekhez,
