Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
A muravidéki, vagyis a szlovéniai magyarok anyanyelvű... 71 kultúra és a világháló egyre fokozódó használata. Az Európai Unióhoz való csatlakozás sem tartotta fontos feltételnek a könyvkultúrát, hiszen 2004-től Lendva Község területén működő könyvtárak egyetlen könyvtári és olvasási projektumban sem vettek rész, amelyet uniós pályázatok alapján viteleztek volna ki. A muravidéki magyarság olvasási szokásait olvasásszociológiailag tudtommal még nem mérték fel sem magyarországi sem hazai szakemberek. 2007-ben jelent meg A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig című monográfiám, amely a muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útját mutatja be. Nem tudni, hogy miért nem történnek olvasásszociológiai felmérések, talán a kicsinységünk miatt, vagy a könyvtáros szakma hangsúlytalansága, motiválatlansága miatt. Eljött az ideje, hogy felmérjük olvasási szokásainkat, hogy még tisztábban láthassuk könyvkultúránk és olvasási szokásaink keresztmetszetét. Úgy vélem, hogy van esélye az egyesülő Európában a muravidéki magyar nemzetiségnek magyar közösségként élni, de ezért számtalan változást kell hozni, elsősorban tervszerűbben kellene átalakítani a nemzetiség teljes szocializációs folyamatát, kezdve a családtól az iskoláig s végül visszatérve a kultúrába, amely egyedüli feltétele annak, hogy a magyar nemzet legalább kultúrájában egyesüljön! Milyen volna a sorsa a muravidéki magyarságnak azon könyvei nélkül, amelyeket anyanyelvükön írtak? Valószínű, hogy továbbra is olyan őshonos nemzetiségnek számítanának Szlovéniában, amely több mint ezeréves hagyománnyal és kultúrával büszkélkedhetne, ám sajnos lesüllyedt volna azon nemzeti kisebbségek sorába is, amelyek elvesztették irodalmi nyelvüket, és a nyelvi sorvadás lassú folyamatát élik meg. De, mint ahogy a helyzetképemben bizonyítottam - nálunk ez nem történt meg! Amíg magyar könyveket írunk, talán magyar olvasási kultúránk is lesz! (2008) Olvasáskultúra és identitás - a kultúrák közti dialógus Lendván Az Olvasási kultúra és identitás a kétnyelvű általános iskolában című továbbképzést 2007. november 24-én szerveztük meg Lendván az 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskolában (1. Sz. KÁI). A továbbképzésen heten tartottak előadást: Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Kardos Ferenc, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Tóth Judit, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, Tóth Renáta és Fejesné Szabó Piroska könyvtárosok, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárból, Vesna Radovanovič a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárból és Livija Horvat, a lendvai kétnyelvű könyvtárból. A továbbképzésen húsz pedagógus és könyvtáros vett részt Lendváról és Muraszombatból. A rendezvény egynapos volt, és beszélgetéssel zárult. A pedagógusok elmondása szerint az előadásokon elhangzottakból sokat tudnak felhasználni a munkájuk során. Az előadásokat gyakorlati műhelymunka követte (60-40%-os arányban), tehát a pedagógusok nemcsak
