Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
67 A muravidéki, vagyis a szlovéniai magyarok anyanyelvű kultúrájának és olvasási szokásainak a helyzetképe Olyan időket élünk megint, amikor elvekben és intézményekben tartjuk a magyar közösséget a szlovéniai Muravidéken, de a valóságban az íróink műveit igazán kevesen olvassák. A magyar és a muravidéki irodalom olvasása, illetve a magyar szellem folytonosságának az ápolása, fáradt, és néha fárasztó tanárok és könyvtárosok szürke rutinmunkája lett. Pedig az olvasással a határokon túlra szakad magyarok a kulturális lojalitásukat és az identitásuk megmaradásának a kérdését erősíthetik. Ezzel is tanúsíthatják, hogy hűek maradtak a magyar szellemhez. A közös kultúra és a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart. Véleményem szerint, magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és a gondolatnak egy specifikus módját, amely ezer év értékeiből szűrődött le: kultúrát jelent. A szlovéniai magyarság olvasási szokásai, kultúrája alapvetően hozzájárul a magyar nemzetiség identitásának a fejlődéséhez is. Milyen a jelenlegi helyzetkép és az olvasási kultúra differenciáltsága a muravidéki magyarság sorsközösségében? A Muravidéken négy kétnyelvű általános iskolában és Lendván a Kétnyelvű Középiskolában folyik kétnyelvű (szlovén-magyar) oktatás, amely közel 1000 tanulót és diákot érint. Ennek a populációnak egyharmada magyar anyanyelvű, vagyis anyanyelvi szinten kb. 350 diák olvas magyarul. A tanulók zöme azokban a családokban él, akik még magyarnak vallják magukat. Szlovéniában a Muravidéken statisztikailag 6243 személy vallja magát magyarnak. Mit olvas az iskolás korosztály és hogyan olvas? A magyar klasszikusok elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a tudatban az iskola, a tankönyvek álmos és nyomasztó emlékével, és minél távolabb kerülünk a tankönyvektől, annál távolabb kerülünk a magyar klasszikusoktól is. Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola a 2007/2008-as tanévben kivitelezte a Móra Ferenc Olvasási Versenyt, amely több mint 30 éves múltra tekint vissza. Az általános iskolának 588 tanulója volt, ebből 191 tanuló tanulta anyanyelvi szinten a magyar nyelvet, vagyis 30,7% a tanulóknak magyar anyanyelvű. A magyar anyanyelvű tanulók közül csak 56 tanuló vett részt az olvasási versenyen, vagyis a magyar tanulók 31,4%-a. Megállapítható az a tény is, hogy nagyobb arányban olvasnak az alsó tagozatokon, mint 6 osztálytól fölfelé a 9. osztályig, hiszen az említett felső tagozaton csak két-három tanuló vett részt az olvasási versenyen, amely szabadon választott szépirodalmi alkotások olvasásán alapult. Az olvasási versenyt versenyfelelős osztálytanítók és magyartanárok vezették, akik a tanulóktól számon is kértek az alsó tagozaton 3, a felső tagozaton pedig 5 szabadon választott magyar szépirodalmi művet. A magyar olvasási verseny párhuzamosan folyik a szlovén Bralna značka elnevezésű országos jellegű szlovén olvasási versennyel. És milyen szerzőket olvasnak? Az alsó tagozaton külföldi fordításirodalmat olvasnak magyarul, kedvenc szerzőiktől: Francesca Simon Rosszcsont Peti,
