Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
58 A MURAVIDÉK/ MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA lassú folyamatát élik meg. De - mint ahogy munkámban bizonyítani kívántam - nálunk ez nem történt meg!” A fejezet a II. világháború utáni időszak társadalmi helyzetképének fölvázolásával, annak a szlovéniai magyar irodalomra és könyvkiadásra gyakorolt hatásainak tárgyalásával indul. A hatvanas, hetvenes évek önszerveződési formáit követően, Jugoszlávia szétesése után a magyar közösség „egy földrajzi tájegységek, tájszólások, regionális tudatok, mentalitások és történelmi hagyományok által bonyolult módon tagolt új önálló állam keretében találta magát.” Ebből a környezetből adódik, hogy a szlovéniai magyar irodalom és könyvkiadás a területi sokféleségek egységében létező magyar irodalomnak egy olyan részrendszere, „amelynek talán a legfontosabb jellegadó vonása a többszörös peremhelyzet”. Az új helyzetben elkerülhetetlen a nemzetiségi (kisebbségi) irodalom fogalmának újratisztázása, a szerző ebben a részben fejti ki ezzel kapcsolatos gondolatait. A szlovéniai magyar „könyvvilágban” meghatározó szerepe van az 1994-ben Lendván alapított Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek, amely segíti az írók és egyéb alkotók munkáját, mindazokkal együttműködik határon innen és túl, akik támogatják a szlovéniai magyar költőket, szak- és szépírókat könyveik megjelentetésében. Az intézet keretében működik a Bánffy Központ, ahol magyar könyvesbolt is található. A maréknyi szlovéniai magyarság irodalmi alkotásai mára már számottevő szellemi erővel bírnak, ugyanakkor „a pozitív diszkriminációra épülő szlovén kisebbségpolitika és a már két évtizede működő kulturális autonómia sem jelent garanciát, sem megnyugtató választ a kis létszámú magyarság jövőjét illetően. Ezen belül viszont a magyar könyvkiadásnak fontos szerepe van, hiszen nagy mértékben hozzájárul a magyar kisebbség megmaradásához.” A szlovéniai magyar nyelvű könyvkiadás történetének folyamata valójában csak 1961-től tárgyalható, mivel ekkor jelentette meg Vlaj Lajos: Versek című kötetét a muraszombati Pomurska založba kiadó. Ez, és a költőnek 1968-ban kiadott posztumusz Szelíd intés című kötete a magyar szépirodalmi könyvkiadás első darabjai. A 2004-ig megjelent nyolcvan kiadványt Zágorec-Csuka Judit évtizedenkénti bontásban, azon belül műfajonkénti csoportosításban mutatja be és - a művekről megjelent recenziók szövegére is támaszkodva - értékeli. A következő részben a szlovéniai magyar könyvek kiadóival, azok tevékenységével ismerkedhetünk meg. A muraszombati Pomurska založba kiadó adta ki a 90- es évekig a muravidéken élő magyar szerzők műveit, antológiáit, a Naptár című évkönyvet. A kiadóval elégedetlen írók 1989-ben létrehozták a Szlovéniai Magyar Irócsoport nevű társulást, amely folyóiratot, évkönyvet és több szépirodalmi munkát is megjelentetett. Kiadói tevékenységüket 1995-től a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vette át. Magánvállalkozásban működött 1997-98-ban Lendván a Top-Print Grafikai Stúdió és Könyvkiadó, amelynek helyi érdekű nyomtatványok előállítása volt a fő profilja, de dolgozott a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek is. Magyar nyelvű művet ugyan nem, de magyar szerzők szlovénra fordított munkáit, köztük a szerző verseskötetét a muraszombati Franc-Franc Könyvkiadó Vállalat is megjelentetett. Az alfejezet a magyarországi kiadókkal, illetve kiadást támogató egyesületekkel való kapcsolatok bemutatásával zárul. „Fontos feladat elemezni a szlovéniai magyar könyvtermés létrehozásához igénybe vett eszközök és módszerek együttes hatását, vagyis a tipográfiát” - írja a
