Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
56 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA déknek nevezett országrészben megalakult a Magyar Közművelődési Bizottság, melynek elnöke Vlaj Lajos költő lett; innen számíthatjuk talán az önálló, most már muravidéki identitásé magyar kultúra talpra állását, melyet ez a kézikönyv oly bőséggel, művekre-alkotókra-körülményekre részleteiben is kitérve, elénk tár. Láthatjuk az anyanyelvű szépirodalom megszületését, az eredetileg cipészmester, majd baloldali politikus Vlaj Lajos 1961-ben megjelent Versek című kötetétől napjainkig, olyan karizmatikus egyéniségek, mint Szúnyogh Sándor, Varga József, vagy az újabb nemzedékek képviselői, Bence Lajos, Göncz László, Halász Albert és maga a szerző, Zágorec-Csuka Judit bemutatásával. Az említett költők, írók azután feltűnnek a különböző tudományok (néprajz, nyelvészet, történettudomány), a folyóirat-kiadás, a könyvkiadás területén is, majd a rádióknál, televízióknál, az iskolák és könyvtárak tevékenységének számbavételénél is - jelezve, hogy a művelődés évtizedeinek krónikája egyúttal e maroknyi magyar népcsoport magára találásának, szinte teljes értékű társadalmi csoporttá válásának története is. Az egykor döntően paraszti-kispolgári, izoláltan élő népességnek ma már saját politikai vezető rétege, saját identitású értelmisége, tudósai, művészei, vállalkozói vannak. Iskolarendszere anyanyelvű alap-, közép- és felsőfokú tanulmányokra is lehetőséget ad. A kézikönyvet forgatva, sok érdekes, tanulságokkal bíró megállapítást tehetünk. Láthatjuk, hogy a 60-as évek enyhülését kihasználva, a 70-es évektől milyen sokrétű kapcsolatrendszert tudtak kiépíteni az anyaországgal, annak intézményeivel. Szinte példa nélküli, ahogy a területet valamikor magába foglaló két egykori megye, Vas és Zala segítette (és segíti napjainkig) az itteni magyarságot, méghozzá nem külön-külön, hanem egy közös, háromoldalú, évente megújított megállapodás alapján. Ebben élen járnak a kulturális intézmények, így a könyvtárak is. Láthatjuk azonban azt is, hogy a deklarált nemzetiségi jogok önmagukban keveset érnek, csak egységes fellépéssel, közös akarattal használhatók fel a közösség érdekében (szomorú példa erre a nemzetiségi könyvtári ellátás esetében fellépő megosztottság). A legnagyobb problémát jelenleg a magyar népesség fogyása jelenti: a kétnyelvű oktatás, a vegyes házasságok minden erőfeszítés ellenére „koptatják” a magyarságot. Maga a könyv is nyújt erre számos riasztó példát: magyar nyelvű szövegben, a magyar nevek több helyen szlovén helyesírással szerepelnek. (A recenzens kérdésére korábban az egyik érintett azt válaszolta, hogy így lett anyakönyvezve...) Márai Sándor egyik versében arra figyelmeztet, hogy magyarságunk elvesztésének jele, ha nevünkről lehull az ékezet - köszönet Zágorec-Csuka Juditnak és a szlovéniai „A MURAVIDÉK! MAGYARSÁG KÖNYVKULTÚRÁJÁNAK S7EUEMTORTÉNETI ÚTJA" Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig. „A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja”. Lendva, 2007
