Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
44 A MURAVIDÉK! MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA vet a maribori Obzorja kiadó adta ki. A következő három évben (1991-1994) kiadója a Szlovéniai Magyar Irócsoport, Lendva. 1998-tól a Naptár a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet közös kiadásában jelenik meg, és január első napjaiban díjmentesen kerül a Népújság előfizetőihez. A kiadványt a Szlovén Köztársaság Művelődési Minisztériuma támogatja. A grafikai kivitelezés Gálics István feladata volt, halála után (1997) ezt a munkát Meszelics László folytatta, aki már a 90-es évek végén átalakította a Naptár külső borítóját, és új belső formával is ellátta az időszaki kiadványt. 3. A Naptár számokban 41 évfolyamában összesen 1359 cikk jelent meg. Az írások zömét (593) szépirodalmi alkotások teszik ki. A nehézségeket ismerve ez az adat nem meglepő. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a Naptár indulását igazoló feladat, illetve cél - segíteni a mezőgazdasági termelés fejlődését - végül is megvalósult, a „listán” a második helyen a mezőgazdasági jellegű cikkek (109) állnak. A többi témakör sorrendje a következő: kultúra (103); politika (76); honismeret (44); néprajz (41); oktatás (36); háztartás (35); egészségügy (34); irodalomtudomány (33); nyelvészet (31); gazdaság (29); szociológia (26); történelem (23); jog (21); szőlészet, borászat (19); humor (12); vallás, régészet, építészet, pszichológia, sport, útleírások (10-nél kevesebb). 4. Összegzés a Naptár negyvennégy évéről (1960-2004) A Naptárnak, a muravidéki magyarok évkönyvének, később szemléjének 1960-tól 1988-ig, a Muratáj irodalmi, művészeti, társadalomtudományi és kritikai folyóirat megjelenéséig nemcsak irodalomtörténeti, de tudománytörténeti szempontból is rendkívüli szerepe volt, hiszen hozzájárult vidékünkön a tudományos szakirodalom kialakulásához. Azt követően az irodalmat, az irodalomtörténeti cikkeket és a tudományos szakirodalmat a Muratáj közölte. A Naptár több fejlődési időszakot élt át, de alapkoncepciójában a kezdetektől máig nem változott lényegesen (1960-2004). A legtöbb változás a kiadvány címét és alcímét érintette. Szerkesztőjének a kezdetektől egészen a 70-es évek elejéig szakemberhiánnyal és munkatárshiánnyal kellett küszködnie. A 80-as években Eseménynaptár című rovattal bővül a kiadvány, amely a magyar nemzetiséget érintő események krónikája volt hónapokra bontva, számos fotóval illusztrálva. A 90-es években elveszítette szemle jellegét, újra áttért a kalendáriumi koncepcióra, szemléletében a földműveseknek, a háziasszonyoknak és a magyar családok minden rétegének nyújtott érdekes olvasmányokat, humorral, háztartási tanácsadással, fejtörővel stb. A 2000-es években is történtek változások a Naptár koncepciójában: külön kiemelték a világnapokat, számos témában célozták meg a muravidéki események és híres személyiségek bemutatását. 2000-től nem főszerkesztő szerkeszti a Naptárt, hanem szerkesztőbizottság. E negyven év alatt mind a szerkesztők, mind a kiadók és a technikai szerkesztők is változtak. A Naptár a Népújságot követően az egyik legrégibb magyar nyelvű időszaki kiadvány a Muravidéken, évente egy alkalommal jelenik meg, általában december utolsó hetében, 1800 példányszámban, s eljut szinte mindegyik magyar család otthonába.
