Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
30 A MURAV1DÉK1 MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA díszítette Bence Lajos Létlelet (1980) és Zágorec-Csuka Judit Viharverten című verseskötetét (1997). Ezeknél az illusztrációknál sajátos módon vegyítette a különböző technikákat: a fotografika-imitációkat, a ceruzarajzokat, a tusrajzokat, a fénymásolatokat, a filctoll- és korrektúrarajzokat. Illusztrációi éppen ezért az intuícióra, a spontaneitásra, a közvetlenségre épülnek. Mindezt Czimmermann Topiák János így nevezi meg: „A tudat személyes azonosulása a tárggyal visszatükröződik a megalkotott képekben.” A képzőművészeti haiku sikeres lehet a verseskötetek illusztrálásánál, mert lényegéből eredően lírai-költői alkotás, vagyis képzőművészeti líra. Czimmermann Topiák János ezeknek az illusztrációknak nagyításával, kicsinyítésével, klasszikus vagy modern vignetta-keretekbe helyezésével, pozitívból negatívba, vagy ellenkező helyzetbe állításukkal egyéni stüust teremtett a szlovéniai magyar könyvillusztrátorok körében. C. Topiák képzőművészeti haikuit a 80-as években készítette, amelyeket később átalakított, és illusztrációkként is felhasznált. A KÖLTŐI, ÍRÓI ILLUSZTRÁCIÓ Az író, a költő és az illusztrátor találkozása is többféle kimenetelű lehet. Egyik legszerencsésebb formája az, ha az illusztrációkat maga a költő, az író készíti a könyvéhez. Erre a Muravidéken is vannak példák. Halász Albert költő, néprajzkutató saját műveihez készített borítót és illusztrációkat, fotóillusztrációkat és térképeket: az Ikonok (1996), a cor-kór / kór-kör című versesköteteihez (1993), valamint A jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken című tanulmánykötetéhez (1999). Czimmermann Topiák János költő saját rajzaival díszítette a Flagelláns énekeskönyv című verseskötetét (1991) és saját portréját használta fel a kötetében. Huzján István rajztanár magánkiadásban megjelent Obrazi című kötetében (társszerző Paušič Olga) szintén saját illusztrációit használta fel díszítő elemként. 3. A TANKÖNYVEK ILLUSZTRÁTORAI Az esztétikai érzék fejlesztésében az illusztrált könyveknek, de a tankönyveknek is meghatározó szerepük van. A még olvasni nem tudó gyermek esetében a kép helyettesíti a szöveget. így annak minden szempontból tökéletesnek kell lennie, mind a papírminőségét, mind a művészi kidolgozást illetően. Természetesen a megfelelő illusztráció elkészítéséhez a művésznek épp oly pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie, mint a könyv szerzőjének. Nem véletlen, hogy a Muravidéken is a tankönyveket pedagógusok és rajztanárok illusztrálták. Persa János, az 1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola rajztanára, együttműködve az alsó tagozatos tanítónőkkel, illusztrálta Bazsika Magda A betűk világa című magyar nyelvű munkafüzetét (1993) és Fehér Mária írunk és olvasunk című munkafüzetét íráshoz és olvasáshoz (1993). Herman László Ljubljanában élő rajztanár szintén illusztrált egy tankönyvet 8. osztályosoknak (Fizika za 8. razred, írta Szórni Béla, 1990). 4. A MURATÁJ FOLYÓIRAT ILLUSZTRÁTORAI 1997-ben ünnepelte a Muratáj irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat létrejöttének tízéves évfordulóját. Évente kétszer jelenik meg. Kéz-
