Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetet 19 szorul. Mivel a szlovéniai magyar irodalom és a szlovén irodalom két kultúrát tud közvetíteni, s egymással bensőséges viszonyban vannak, ezért ma inkább a kultúraközvetítő kifejezés közelíti meg legjobban a lényeget. A Szlovén Köztársaság 1991-es új alkotmányában biztosította az anyanyelvhasználat jogát a magyaroknak. Az alkotmány 11. szakasza úgy rendelkezik, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott Muravidéken a magyar a szlovénnel egyenrangú hivatalos nyelv. Szlovéniában tehát a magyar nyelv szempontjából alkotmányos, jogi problémák nincsenek. 1956 óta az egyik szlovén nyelvű újság magyar nyelvű melléklettel jelent meg. 1958 óta pedig magyar nyelvű hetilapja és magyar nyelvű rádiózása van a Muravidéknek. Az 1958-59-es tanévben bevezették az általános iskolai kéttannyelvű oktatást, később kéttannyelvű óvodákat is létrehoztak, 1981-ben Lendván beindították a kéttannyelvű középiskolát. Mariborban 1966 óta, Ljubljanában 1982 óta működik magyar lektorátus. 1971 óta magyar tanszéke is van a Maribori Egyetem Pedagógiai Karának. 1955 óta működik Lendván a magyarság vezető politikai testületé, a Muravidéki Magyar Önigazgatási Közösség. A magyarságnak szép számban vannak saját kiadványai, főleg vers-, próza és helytörténeti kötetek, húsz év óta van saját anyanyelvű tévéműsora, jelenleg hetente két alkalommal. 1988-tól Muratáj címmel évente kétszer magyar nyelvű irodalmi, tudományos és kritikai folyóirat jelenik meg. 1997-ben Lendván megalakult a Szlovéniai Magyar írók Társasága, amely a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretén belül működik. Az Intézet kiadói tevékenysége A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) 1996-ban öt könyvet adott ki (két szépirodalmit, két történelmit, egy mesekönyvet), 1997-ben négy könyvet jelentettek meg (két verses kötetet, egy helytörténeti és egy néprajzi tárgyú munkát). 1998-ban „ Igét őrizve” címmel olyan antológia jelent meg, amelyben három költőnemzedék versei olvashatók (a szerzők közt található: Báti Zsuzsa, Bence Lajos, Göncz László, Halász Albert, Rozsmán Erzsébet, Szúnyogh Sándor, Topiák József, Varga József, Vlaj Lajos, Zágorec-Csuka Judit). 1999-ben öt magyar könyv jelent meg, hagyományőrző és néprajzi vonatkozásúak (kiemeljük Halász Albert Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken c. kötetét), valamint a Maribori Egyetem Pedagógiai Karának Magyar Nyelv és Irodalom Intézete első önálló kiadványát, az Anyanyelv a kétnyelvűségben c. kötetet, s ugyancsak ebből az évből Varga József Nyelvhasználat, névdivat c. tanulmánykötetét. A Szlovéniai Magyar írók Szövetsége ugyancsak megalakulása óta támogatja színvonalas irodalmi müvek megszületését és megjelentetését. A kiadott művek témája egyre sokszínűbb lesz, de az anyanyelv és az irodalom kultúraőrző szerepe továbbra is elsődleges fontosságú maradt. A Muratáj c. folyóirat sokat tesz a kulturális sokszínűség érvényesüléséért, s nyitottságával óvja az irodalmat az elszigetelődéstől. A kilencvenes években a megjelent könyvek példányszáma megsokszorozódik, s a kiadványok műfaji bővülést is mutatnak. Megszűnőben van a líra egyeduralma, előrelépés a gyermek- és ifjúsági irodalom megjelenése, de továbbra is hiányzik a
