Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
5. Interjúk
186 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA Többre vágytam Beszélgetés Varga József muravidéki magyar költővel Dr. Varga József muravidéki magyartanár-költő, vagy költő-tanár? Életével és tevékenységével egybefonódott a kettő. Kocsis Gyula német-magyar szakos tanár a Naphívogató című kötet recenziójában írta: „Varga József pedagógus és költő. Gyermekközelsége mindennapos élmény. Amit nap mint nap megél az iskolában tanítványai közt délelőtt, amit meglát a szelíd Mura környéki szülőföld természetes színpadán délutáni és esti csendes barangolások alkalmával, ezek az élmények ötvöződnek gyermekversekké.”- Valóban így érzi magát a költő és a pedagógus, vagy valamit mégis eltitkolt a kritikusa?- Amikor egy írónak azt a kérdést teszik fel, hogy érzi magát, minek érzi magát, miért lett író vagy költő? Erre a legnehezebb felelni. Nagyon fontosnak tartom a gyermekirodaimat és a gyermekeknek írt verseket a fiatalok nevelésében, szellemi, érzelmi gazdagításukban. A kritikusaimmal, akik elemezték a verseimet, van akivel egyetértek, de akad olyan is, akivel nem. Kocsis Gyula kollégám recenziójának nagyon boldog voltam, hiszen olyan dolgokat is nyilvánosságra hozott a gyermekverseimet elemezve, amelyekről talán magam sem tudtam. Ma is vallom, hogy egy nemzet létének fejlődésében a gyermekirodalomra szükség van, még jobban egy kisebbségben élő maroknyi magyarságnak, ahol az érzelmi kötődés és a nemzettudat csorbul. Mint pedagógus fontosnak tartom a szellemi gazdagodás mellett a lelki, érzelmi vonatkozásokat és a nevelést. A nevelés által tudjuk megvalósítani az emberi értékeket. Bizonyos alapdiszpozíciók lerakása nélkül nem lehet a fejlődő fiatal lelket olyan irányba fejleszteni, vagy úgy irányítani, hogy az meg ne tudná különböztetni az esztétikai kategóriákat, a szépet és a rútat, ami alapján el tud igazodni az irodalomban és az életben.- Sz. Kanyó Leona költőtársa a következőket állította: „Mindenáron komoly költőnek akartuk elkönyvelni. Nem lehet. Varga más irányú költészetében is benne lappang a kimagyarázkodás tendenciája, amit a gyermekvers törvényszerűen megkövetel. Ösztöntörvény ez. Bizonyíték és biztosíték, hogy Varga született gyermekver sköltő.” Ez azt jelenthetné, hogy költőtársai előtérbe helyezték a gyermekverseit és ebből indultak ki? Vagy esetleg más irányú költészetet is elvártak volna Öntől?- Először gyermekversekkel jelentkeztem. Nagyon érdekes, hogy Sz. Kanyó Leona a gyermekverseimre figyelt fel először, abban látta és érezte meg azokat a jellegzetes vonásokat, amelyek elsősorban, szerinte jellemzőek rám. Lehet, hogy némileg, vagy talán nagyobbrészt igaza van. A költészetemben, elsősorban a gyerekeknek az érzelmi, lelki gazdagodását szerettem volna megközelíteni, mert korán kell kezdeni az anyanyelv és a hagyományok megőrzését, mely által megőrizzük saját valóságunkat is. Bennem mindig is élt egyfajta magyarságféltés. A verseimben ez mindenütt jelen van, a gyermekverseim. Olvasásigényt, a világ és az életünkre való ragaszkodás szerettem volna kifejezni.- Ez mind benne van a verseiben. De ezen kívül sok minden más: a muravidéki táj, állatvilág, rengeteg hangzási elem és spontán megnyilvánulás fonódik össze a kiválasztott témákkal. Kitől tanult?
