Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
164 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA Emlékezete Honvédő hadvezéri tetteinek, valamint hadtudományi munkáinak elismeréseként vette fel nevét 1955. március 15-én a magyar felsőfokú tisztképzés intézménye, a Honvéd Akadémia, amelyet ettől fogva Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának, majd 1996-tól Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek neveztek. A magyar honvédelmi miniszter évente Zrínyi Miklós-díjat adományoz, a honvédség érdekében kifejtett kiemelkedő tudományos kutatói, tudományszervezői, műszaki fejlesztési tevékenység és a jelentős alkotói munka elismerésére. Ugyancsak az ő nevét viseli a katonai, hadtudományi munkák közlésére szakosodott Zrínyi Kiadó. Zsurzs Éva 1973-ban rendezte meg Zrínyi című tévéfilmet. Zalaegerszegen 1989-ben avatták fel Zrínyi Miklós lovas szobrát. Csáktornyán 1939-ben avattak Zrínyi-emlékművet és Kuršanecen még ma is áll a Zrínyi-emlékoszlop. 3. Gróf Zrínyi Péter, horvát bán, Zrínyi Miklós öccse „Én pedig míg élek, kegyelmednek majd igyekszem szolgálni hozzám való jó akaratját. ” Zrínyi Péter levele Zrínyi Miklóshoz (1647) Élete Zrínyi Péter bátyjával, Miklóssal együtt nem sokáig érezhette a szülői házat. Édesanyja, Széchy Magdolna magyar származású volt, és korán eltávozott az élők sorából, a horvát édesapát, Zrínyi Györgyöt, a Brebiri horvát dinasztia, régi dalmát feudalisták ősét pedig a Bethlen-elleni hadjáratban szerzett betegsége ölte meg 1626- ban. Fiait Pázmány Péterre bízta, hogy nevelésükben irányítója legyen, gyámul pedig a királyt kérte fel, hogy a római egyház iránti hűségben neveljék őket. A grazi jezsuita kollégiumba kerültek, majd Bécsbe, ahol klasszikus irodalomismeretet tanultak, 1633-ban pedig Nagyszombatban tanultak tovább, szintén a jezsuiták kollégiumában, majd visszatértek Bécsbe 1634-ben, és itt iratkoztak be a gimnáziumba, majd az egyetem natio hungaricájába, mivel idegenkedtek a jezsuita páterek iskoláitól. Főúr és horvát bán Később, 17 évesen egyedül kellett megbirkózniuk a nagybirtokosok valamennyi nehézségével, vissza kellett szerezniük az elidegenített földeket és emelni a birtokok jövedelmét, valamint tovább kellett fejleszteniük a meglevő gazdaságot és a kereskedelmet. 1641-ben Miklósnak és Péternek a muraközi védelem megerősítésére vonatkozó kérései a bécsi udvarnál süket fülekre találtak, pedig állandó török támadás érte a Muraközt, ezért aggódtak népük és hazájuk miatt. Az 1640-es években torzsalkodások voltak Péter és bátyja, Miklós közt az öröklött birtokok megoszlása, pl. a légrádi kapitányság miatt is, mivel ez esetben Miklós volt a főkapitány, Péter meg a helyettese, míg a megegyezés szerint azonban a légrádi libertinusok, szabad legények közvetlenül Péter alá tartoztak, ezek után semmibe vették Miklós főkapitányi rendelkezését, Péter pedig a pártjukra állt. A dolog odáig fajult, hogy 1642-ben Zrínyi Miklós már királyi biztosok kiküldetését kérte a kérdés rendezésére.
