Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
Dr. Zágorec-Csuka Judit: Előszó
12 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA Előszó Szeretettel üdvözlöm az Olvasót, aki megtisztelt azzal, hogy e kötetet a kezébe veszi, amely több mint két évtizedes, a szlovéniai, vagyis a muravidéki magyarság könyvkultúrája, irodalma, olvasáskultúrája és nemzetiségi könyvtártörténete területén végzett megfigyeléseimnek az összegzése. Ebbe a kötetbe válogatott tanulmányaim, cikkeim, recenzióim, jegyzeteim és esszéim a szlovéniai magyarság könyvkultúrájának egyben a keresztmetszetét is adják, hiszen azokkal a magyar művekkel kapcsolatosak, amelyek a 80-as évek végétől kezdve napjainkig a Muravidéken megjelentek, vagy a muravidéki magyarság szellemi hagyatékára vonatkoznak, és gazdagítják a magyar nemzetiség szépirodalmát. Tanulmányaim nemcsak a magyar könyvekre, hanem a magyar sajtótörténetre is kiterjednek, hiszen a Naptár, a szlovéniai magyarok évkönyve, a Népújság című nemzetiségi hetilap és a Muratáj folyóirat történetének is szenteltem egy-egy írást. Egy fejezetbe foglaltam azokat az olvasásszociológiai tanulmányaimat, amelyek a muravidéki, azaz a szlovéniai magyarok anyanyelvű kultúrájának és olvasási szokásainak a helyzetképét tárják fel, összpontosítottam az olvasáskultúra és az identitás, a kultúrák közti dialógus kölcsönhatására, valamint a magyar nemzetiség kulturális életének meghatározására. Ezenkívül fontosnak tartottam közölni Kiss Gábortól és Kégli Ferenctől azokat a kritikákat is, amelyek egyik művemről szólnak. Márai Sándor szavaival élve, nem az a fontos, hogy sok író legyen egy közösségben, de fontos, hogy sok olvasó legyen. Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed. A könyvekben leírt értékek közvetítéséhez nagymértékben hozzájárulnak a nemzetiségi könyvtárak, amelyek gyűjtik a magyar helyismereti anyagot és a szépirodalmi müveket. Az Európai Unió térségében új feladatokkal is el vannak látva - a magyar-magyar, valamint a magyarszlovén partnerkapcsolatok erőteljesebb kiépítésével, valamint az online szolgáltatások által a digitális dokumentumok terjesztésével és befogadásával az úgynevezett hibrid- és digitális könyvtárak megteremetését tűzték ki jövőképükben. Átmeneti helyzetben van a nemzetiségi könyvtárügy Szlovéniában. Ahogy a globalizáció és a modern nyugati paradigma terjed az életünkben, úgy alakítja ez át a nemzetiségi közösség életét is. A muravidéki nemzetiségi könyvtárügy a kétnyelvűségre épít, egy adott helyen és egy adott korban, ehhez kell alkalmazkodnia térben és időben is a muravidéki magyarságnak. Egyszerre kell kötődnie a magyar értékekhez, társadalmi igazságokhoz, és felfedeznie az ezek mellett működő különbségeket, amelyek a szlovén kultúrában és könyvtárügyben nyilvánulnak meg. A modern technológiák pedig közvetítik azokat az információkat, amelyek ennek a hibrid könyvtárügynek az ismérveit alkotják, amelyek állandó érintkezésben és kommunikációban vannak egymással. Irodalomtörténeti írásaim főleg a muravidéki magyar írók és költők, közülük Bence Lajos, Szúnyogh Sándor, Varga József, Gábor Zoltán, Báti Zsuzsa, Halász Albert és Czimmermann Topiák János müveinek elemzésére terjednek ki. A magyar irodalomból Márai Sándor Idegen emberek című regényét és Pilinszky János költészetét, valamit a Zrínyi főúri dinasztia kettős, magyar-horvát identitását is ele-
