Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik...99 4. A konferencián lehetőség volt vitatkozni és kérdéseket is feltenni, ebből levontuk a tanulságot, hiszen sikeresnek bizonyult a vitasorozat is, amelyben mag. Jelka Gazvoda, a Szlovén Kulturális Minisztérium államtitkár asszonya, a nemzetiségi könyvtárügy szaktanácsosa is részt vett, aki nyilván helyzetképet kapott a nemzetiségi könyvtárügyről, annak nemzetközi vetületeiről, kapcsolat-rendszeréről és közvetlenül is megismerhette a szakma jeles képviselőit. Szembesülhetett a felvetett problémákkal is, hiszen megfelelő helyen, légkörben és időpontban tárták ezeket elé az illetékes könyvtárigazgatók, akik felvállalták e problémakörnek a felvetését is (hogy pl. hány magyar könyvet finanszíroz évente a minisztérium és miért csak annyit, normatívák, szabályozás stb.). A felmerült kérdésekre közvetlenül lehetett akár minisztériumi szinten is választ kapni. Ez erőssége volt a nemzetközi konferenciának és ezen belül a szervezésnek is, hogy időt adott a vitákra is. 5. A hosszú távű teljesítményünk javítása szempontjából pozitívumként értékeltük azt is, hogy a több évtizednyi külön-külön dolgozás és elszigeteltség árnyékából a nemzetiségi könyvtárak teljesítménye érdekében együttesen színtérre léptünk és felmértük a globális világ zűrzavara közepette azokat a lehetőségeinket, amelyek csak nekünk adattak meg, pl. 2004-től Szlovénia és Magyarország az Európai Unió részévé vált, új szintérbe került a két ország és légiesebbé váltak határok, illetve el is tűntek. A nemzetiségi könyvtárak hosszú távú sikereit ebben a térben és ezek között a lehetőségeik közt kell felmérni, és új energiákkal (innovációkkal) kell feltölteni őket a fejlődésük érdekében. A konferencia keretet adott a felméréshez: és ehhez még együttműködési szerződést is kötöttünk, hogy megerősítsük partnerkapcsolatainkat, amelyet egyesek közölünk oly nagy küldetéstudattal kezdtek el építeni. És ez is egyfajta védekezés, hogy az olvasóink ne forduljanak el tőlünk. 6. Zala és Vas megye jeles könyvtárigazgatóinak a jelenléte a konferencián is arra utalt, hogy figyelik a határon túli eseményeket és elgondolkozhattak azon is, hogy hogyan bonyolítsanak le velünk közös projekteket a jövőben: hogyan tudunk közösen pályázni és beindítani közös könyvtárfejlesztési folyamatokat, pl. a helytörténeti dokumentumok közös digitalizálását, hiszen 1920 előtt ez a vidék, a Muravidék a történelmi Magyarországhoz tartozott, és a közös múltúnk érdekében közös a felelősségünk. Erre a digitalizálásra is felhívta a figyelmet a konferencia. 7. A konferencia eseményével törnegesítettük a nemzetiségi könyvtárügyet, hiszen az együttműködési szerződést is öt általános iskola, egy középiskola iskolai könyvtárosa és az intézmények igazgatói írtak alá, valamint a Lendvai Könyvtár és a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár igazgatója és könyvtárosai, öszszesen 25 szakember egységesítette a közös szakmai kapcsolattartás igényét és ehhez felvállalták azt a felelőséget is, hogy együttesen pályáznak és segítik, támogatják egymás szakmai rendezvényeit, részt vesznek rajtuk stb., illetve építik az információs csatornákat (megadták saját elérhetőségeiket, e-mail címeiket stb.) 8. Az okos könyvtáros a helyi sajátosságokra épít - a nemzetiségi könyvtárügy is erre a szlogenre építi fel a jövőjét. A konferencia hozzájárult ahhoz, hogy felismerjük erősségeinket és gyengéinket. A honlapjainkra felkerülnek a lehető leghasznosabb információk saját könyvtárainkról és azok gyűjteményéről. A helytörténeti anyag nagyon fontos része a nemzetiségi könyvtárügynek, erre kell ráépítenünk a legmegfelelőbb szolgáltatásainkat, ezt az anyagot kell a legelőször digitalizálni.
