Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)
A szőlőtermelésre vonatkozó történelmi adatok
A szőlőművelés a dunántúli embereknek mindig kedves foglalkozása volt - írta Gönczi Ferenc és szerette ezt a munkát a göcseji és a hetési ember is. Osztozkodásnál a reá eső részt el nem adta volna még akkor sem, ha más vidékre vetődött. Ha faluja határában nem volt szőlő, a szomszédos vagy a harmadik, negyedik szomszédbeli hegyen szerzett magának, mert szőlőjének kellett lennie, ha szegény volt is/"^ Gönczinek ez az állítása teljesen helytálló, s talán a legjobban az bizonyítja, hogy 1864-ben egész sor közeli és távoli helység jobbágyának volt szőlője a Lendva-hegyen. Az 1847-ben megkezdett tagosítási munkálatok alkalmával a Lendvahegyen 386 hold 283 öl szőlő volt, ebből 32,5 hold hercegségi, 20 hold pedig nemesi szőlő. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a szőlőterület nagyobb része jobbágyi művelésben volt a tagosítás előtt. Az 1857-ből eredő telekkönyvi térképek azt mutatják, hogy a szőlőhegy gerincén húzódó utak mente tele volt pincével, ami ugyancsak újabb bizonyíték arra, hogy az úrbéres rendszerben is külön gondot fordítottak a szőlőhegyre. Ez részben érthető is, hiszen a szőlőterületet művelő jobbágyok még 15 kilométer távolságban is laktak a Lendva-hegytől, és a pince arra is szolgált, hogy szükség esetén egy-két napig el lakjanak benne. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a Lendva-hegyen 1864-ben, a tagosítás után, milyen volt a tulajdonjogi helyzet és mely falvakból voltak szőlőtulajdonosok a Lendva-hegyen. A táblázat csak Lendva határában lévő szőlőterületekre vonatkozik. Helységnevek A szőlőtulaj- Tulajdonuk Egy tulajdonosra donosok száma összterülete eső terület átlagos nagysága hold Öl hold Öl Lendva 63 79 339 2 412 Lendva-hegy 5 2 1160-448 Hosszúfalu 32 17 494-850 Hídvég 5 2 1465-893 Bánuta 5 5 55 1 15 Göntérháza 13 5 1477-226 Kámaháza 2-1165-582 Zsitkóc 2-1372 — 686 Radamos 19 8 1239-738 Hármashalom 9 4 1063-829 Petesháza 16 9 1093 — 968 8
