Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)

Hideg-kút

Hideg-kút A Lendva-hegyen és Hosszúfalusi-hegyen lévő szőlőtulajdonosok idő­sebb generációja pontosan mind tudja, hogy hol van a hideg-kút. A múltban a két hegyen ugyanis csak ebben a kútban volt jó ívóvíz, mely még a legnagyobb szárazságban sem apadt ki. Nyár idején, amikor megkezdődött a permetezés, a közelebbi szőlősgazdák cserépkorsóban, a távolabbiak pedig tehenes szekéren kádakban hordták a szükséges mennyiségű vizet a permetezéshez. Sokszor sorban állva vártak az emberek a vízre. Ezt a kutat rendszeresen karban tartották, mert tudták, hogy ha száraz, csapadék nélküli nyár lesz, akkor a „tokák” is kiszáradnak, és nem lesz víz permetezésre. A hegy különböző részeiről kitaposott gyalogösvények vezettek a kúthoz. Ezeket ismerték még a gyerekek is. A nyári búcsúk és szüretek alkalmával még kíváncsiságból is elmentek a gyerekek a kúthoz. A Hideg-kút a Hosszúfalu-hegyi kataszteri határban van a „Hidegkúti­dűlőben”. Amióta az egész hegyterületen vezetékes víz van, a Hideg-kút becsülete is csappant, hiszen a szőlősgazdák nincsenek ráutalva annyira a vizére. A vízvezetékhálózatot 1974-ben építették ki. Azóta a kúthoz vezető kitaposott ösvényeket benőtte a gaz, a kút is magára hagyatott, tetőzete és a vízfelvonó henger pedig tönkrement. A víz azonban csörgedezik még a kút oldalából a kicsit távolabb eső betontartály felé, jelezve: lám-lám, itt vagyok, ha még szükség lesz rám. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom