Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)

A hegyrendszabályról

méhen jelentette meg az akkori alsólendvai hegyközség az új szabályzatot Alsólendva Hegyközség Rendtartása címen. Ezt 1910- ben megerősítette Zala vármegye törvényhatósága is. Ezen 35 cikkelyből álló szabályzat első cikkelye kimondja, hogy a lendvai hegyközség kötelékébe tartoznak mindazon birtokok, amelyek Alsólendva földadó telekkönyvében alsó­­lendva-hegyi szőlő vagy tartozéka gyanánt vannak felvéve. Ez azt jelenti, hogy a rendtartási szabályzat szerint a hegyközség közgyűlésének minden birtokos tagja. Azok pedig, akiknek legalább 800 négyszögölnyi szőlő­birtoka volt, egy szavazattal is rendelkeztek. Az ennél nagyobb terület birtokosa azonban annyi szavazattal bírt, ahányszor 800 négyszögöl területe volt. Rendes közgyűlést évente kétszer tartottak: februárban és novemberben. A közgyűlés hatáskörét a tizedik cikkely szabályozza. A fő feladat a választmányi tagok (a régi szabályzat szerint esküdtek) és a hegybíró választása volt. A mellékelt tulajdonjogi táblázatból kitűnik, hogy 1864- ben 584 szőlőbirtokos volt a Lendva-hegyen. Egy fél évszázaddal később ez a szám már kétszeresére emelkedett. Ilyen nagyszámú közgyűlést azonban lehetetlen volt összehívni, ezért a szabályzat úgy rendelkezik, hogy már húsz tag jelenlétében is megtartható a közgyűlés, de a jelenlévőknek legalább 60 szavazati joggal kell rendelkezniük. Ez a szavazati fórum bizonyára mindenkor könnyen biztosítható volt, hiszen 1900. körül mintegy 80 lendvai polgárnak összesen 90 holdnyi szőlője volt, ami 180 szavazatot jelentett. Az ilyen határozóképességet bizonyára a lendvai városi szőlőtulajdonosok érdekei is megkívánták. Ezt talán az bizonyítja a legjobban, hogy a fő hegyi utak karbantartási munkálatait nem terület szerint voltak kötelesek végezni a szőlőtulaj­donosok, hanem évenként mindenkinek két napot - tavasszal Szent­­györgynap táján, ősszel pedig szüret előtt - kellett az utak javítása érdekében dolgozni. Ha az ilyen határozatok meghozatalát más határo­zóképességhez kötik, akkor a többszáz szőlőtulajdonost - már a távolság miatt is - talán soha nem lehetett volna összehívni/19) A hegyközség rendtartási szabályzatának tartalmára nincs szándékom részletesen kitérni, mert az már helyszűke miatt sem lehetséges. Annyit azonban még megemlíthetek, hogy az pontosan előírta a hegybíró, a hegyőrök, a hegyrendészet és a szőlősgazdák kötelességeit. Ez a szabályzat a régi Jugoszláviában még teljes egészében érvényben volt, sőt még a 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom