Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)
A hegyrendszabályról
méhen jelentette meg az akkori alsólendvai hegyközség az új szabályzatot Alsólendva Hegyközség Rendtartása címen. Ezt 1910- ben megerősítette Zala vármegye törvényhatósága is. Ezen 35 cikkelyből álló szabályzat első cikkelye kimondja, hogy a lendvai hegyközség kötelékébe tartoznak mindazon birtokok, amelyek Alsólendva földadó telekkönyvében alsólendva-hegyi szőlő vagy tartozéka gyanánt vannak felvéve. Ez azt jelenti, hogy a rendtartási szabályzat szerint a hegyközség közgyűlésének minden birtokos tagja. Azok pedig, akiknek legalább 800 négyszögölnyi szőlőbirtoka volt, egy szavazattal is rendelkeztek. Az ennél nagyobb terület birtokosa azonban annyi szavazattal bírt, ahányszor 800 négyszögöl területe volt. Rendes közgyűlést évente kétszer tartottak: februárban és novemberben. A közgyűlés hatáskörét a tizedik cikkely szabályozza. A fő feladat a választmányi tagok (a régi szabályzat szerint esküdtek) és a hegybíró választása volt. A mellékelt tulajdonjogi táblázatból kitűnik, hogy 1864- ben 584 szőlőbirtokos volt a Lendva-hegyen. Egy fél évszázaddal később ez a szám már kétszeresére emelkedett. Ilyen nagyszámú közgyűlést azonban lehetetlen volt összehívni, ezért a szabályzat úgy rendelkezik, hogy már húsz tag jelenlétében is megtartható a közgyűlés, de a jelenlévőknek legalább 60 szavazati joggal kell rendelkezniük. Ez a szavazati fórum bizonyára mindenkor könnyen biztosítható volt, hiszen 1900. körül mintegy 80 lendvai polgárnak összesen 90 holdnyi szőlője volt, ami 180 szavazatot jelentett. Az ilyen határozóképességet bizonyára a lendvai városi szőlőtulajdonosok érdekei is megkívánták. Ezt talán az bizonyítja a legjobban, hogy a fő hegyi utak karbantartási munkálatait nem terület szerint voltak kötelesek végezni a szőlőtulajdonosok, hanem évenként mindenkinek két napot - tavasszal Szentgyörgynap táján, ősszel pedig szüret előtt - kellett az utak javítása érdekében dolgozni. Ha az ilyen határozatok meghozatalát más határozóképességhez kötik, akkor a többszáz szőlőtulajdonost - már a távolság miatt is - talán soha nem lehetett volna összehívni/19) A hegyközség rendtartási szabályzatának tartalmára nincs szándékom részletesen kitérni, mert az már helyszűke miatt sem lehetséges. Annyit azonban még megemlíthetek, hogy az pontosan előírta a hegybíró, a hegyőrök, a hegyrendészet és a szőlősgazdák kötelességeit. Ez a szabályzat a régi Jugoszláviában még teljes egészében érvényben volt, sőt még a 59
