Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)
Szüreti mulatságok
követte az általános és titkos szavazás útján a hegybíróné megválasztása, mely tisztségre egyhangúlag dr. Brünner Józsefné úrnő választatott meg, ki humánus érzékével hivatását kitűnően töltötte be. Nem kevésbé kitűnő volt Nábráczky Béla is, ki a hegybíró szerepében mint a bírói kar mintaképe mutatkozott be, s jószívűségével karöltve járt drákói szigorúsága, amint a helyzet megkívánta. A megjelent pásztorleányok úgy tetszetős nemzeti viseletűkben, mint általános éberségükkel és fürgeségükkel nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Meg kell emlékeznünk a kisbíró szerepéről is, melyben Halász Gyula a legjobbat nyújtotta. A négyeseket 40-40 pár táncolta.”(17^ A fentihez hasonló szüreti mulatságot szokott rendezni a lendvai önkéntes tűzoltóegylet is a hosszúfalusi „Csipkés” vendéglőben, amely a környék egyik híres koesmája volt. A műsor hasonló volt a fent leírt rendezvényéhez. Volt azonban egy sajátossága. A híres „hőkkön” sült perec. A perec finomabb kelt tésztából, búzalisztből készült, fonott, karikába hajtott alakú volt, és a nagy falusi kenyérsütő kemencében sült. A módosabb lendvaiak igen szerették a perecet, ezért annyi darabot vettek meg belőle, amennyit az asszonyok a könyökükig a kezükre tudtak húzni. E mulatságoknak tiszta jövedelmét közcélú dolgokra fordították. Az első világháború alatt, majd után 1926-ig a szüreti mulatságokat nem tartották meg. Csak a jelzett év után kezdődtek újra, de már jóval szegényesebb tartalommal. E rendezvényeket már majdnem kivétel nélkül a helyi tűzoltó egyesületek szervezték. A korábbi műsorokból keveset őriztek meg, talán csak annyit, hogy szőlőfürtökkel díszítették a tánctermet, úgynevezett börtönt csináltak, ahova berakták a szőlőlopókat. Ezeket aztán ki kellett váltani meghatározott pénzért. A tiszta jövedelem a tűzoltó egyesületek pénztárát gazdagította. Közismert szüreti mulatságot a két háború között a hosszúfalusi „Csipkés” vendéglő udvarán, Csentében a „Tóka” kert nagy, lombos gesztenyefái alatt, Hosszúfaluhegyen pedig a „Torma” kertben szoktak tartani. A második világháború éveiben, majd azt követően egy ideig megint szüneteltek az efféle rendezvények. Utána helyenként újra kezdődtek „szüreti mulatság” néven, de a régi, hagyományos szokásokból jóformán semmit sem őriztek meg. Legtovább a hosszúfaluhegyi „Torma” kerti 54
