Szúnyogh Sándor: Muravidéki kincsesláda. Gyermekjátékok és népmesék Muravidékről (Lendva, 1997)
Bevezető
Nemcsak a Muravidék, hanem a jugoszláv utódállamokban élő egész magyarság népmeséi közül a legrégebben lejegyzettek 1873- ban jelentek meg a Magyar Nyelvőrben (A daracskos /varangyos/ béka, A cséros/kátyús/ disznó című meséket Fatér József jegyezte le Dobronakon). Az 1876. évi Magyar Nyelvőrben pedig Borcsa Mihály közölt egy mesét Hosszúfaluból. Gönczi Ferenc 1895-ben gyűjtött két mesét Dobronakon és Radamoson, de ezek csak 1948-ban láttak napvilágot. Penavin Olga az 1970-es években lejegyzett 10 muravidéki mesét 1984-ben publikálta. Az 1989-90-es években rögzített két lendvai mese pedig az 1995. évi diakrón népmesegyűjtemény második kötetében olvasható. Az eddig nyomtatásban megjelent muravidéki magyar népmesék száma tehát 17. Mind Gönczi Ferenc mind Penavin Olga nagyoltan írta át a népi szövegeket. Csak a középzárt e és az illabiális a használatát, s az ö-zést és i-zést jelölték. A már megjelent mesék újbóli kiadását - köznyelvi átításban és betűhíven - az indokolja, hogy e kiadványok nehezen hozzáférhetőek , s közreadásuk talán serkenti a népmesekincs további kutatását. Kötetünkben megjelenési idejük sorrendjében olvashatók a mesék. A nyelvjárásban lejegyzett szövegek végén - ahol lehetséges volt - a gyűjtők, lejegyzők, mesemondók adatait és a gyűjtés helyét is feltüntettük. A muravidéki mesék között van igaz történet, trufa, hiedelemmonda, tréfa, tündérmese és Krisztus-legenda. Keletkezésük idején a mesemondás célja a munka megkönnyítése, szórakozás, erkölcsi és esztétikai nevelés, alkalma főleg a téli kukoricafosztás és favágás volt. Szúnyogh Sándor célja a gyermekjátékok és mesék közreadásával azok megmentése, s egyben buzdítás továbbiak összegyűjtésére. Az itt közölt muravidéki mesék - egy kivétellel - beletartoznak a magyar mesekincsbe, típusainak variánsai. De így is értékesek, mert egyes vándormotívumokat konzerválnak. A környező szláv népköltészet hatása csak egy - a hetvenes években gyűjtött - mesében érezhető. A Mirkó királyfi című mesében a szerb népköltészeti alkotások legkedveltebb hőse - kraljevič Marko - jelentik meg Mirko néven. De a mi változatunkban nem egy kortárs törököt, hanem egy 8
