Szúnyogh Sándor: Muravidéki kincsesláda. Gyermekjátékok és népmesék Muravidékről (Lendva, 1997)
Gyermekjátékok, kiolvasók - Népmesék (irodalmi nyelven)
Az öregasszony és a fia Élt egyszer egy szegény öregasszony. Nagy kínnal nevelte egyetlen fiát, s egyre csak az járt a fejében, hogy neki talán, majd ha felnő, nem kell dolgoznia, könnyen boldogul az életben. Nőtt, cseperedett a gyermek, el-eljárt már a városba is. Látta, hogy mindenki dolgozik, de ő bizony csak csalafintaságokon törte a fejét. El is nevezték ezért Csalafinta Péternek. Mikor már egészen felserdült, kieszelt egy csakugyan furfangos tervet. Nem volt csak egy puszta kalapja s egypár forintja, bement ezzel egy kávéházba. Tudta, hogy hamarosan jönnek a vásározók, akik lovakkal, állatokkal kereskednek, s tele a bukszájuk. Ezeket akarta csellel kizsákmányolni. Előre kifizette a kocsmárost, s megbeszélte vele, hogy amíg a pénzből telik, hordja neki a bort meg az ennivalót. Meg is érkeztek nemsokára a kereskedők. Leültek egy asztalhoz, ő is csatlakozott hozzájuk, s elkezdtek együtt poharazgatni. Azt mondja Péter, majd ő fizet. Odaintette a kocsmárost, levágta elé a kalapját a földre.- Vendéglős úr, ki van fizetve?- Készen van, ki van fizetve - felelte a csapos. Örültek a kereskedők, semmibe sem került nekik a mulatozás. Tovább iddogáltak. Megint kiált Csalafinta Péter:- Vendéglős úr, jöjjön ide, fizetek! - s földhöz vágta a kalapját. - Meg van fizetve?- Meg, Péter, rendben van a számla. Öten-hatan voltak a kereskedők, összenéztek, vajon miféle kalap ez?- Meg kéne venni ettől az embertől - súgtak össze. - Milyen jó volna, sose kéne fizetnünk. A kalapot földhöz vágnánk, és el van intézve. Meg is kérdezték a fiút:- Péter, nem eladó ez a kalap?- Eladó - így az - de előbb még igyunk egyet! 28
