Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2009)

Kepéné Bihar Mária: Urisk Erzsébet népi iparművész bemutatása

tojásfestés technikáját még ismerő idősebb asszonyokat keresett fel: „Az idősebb nénik akkor is csinálták a fekete-piros hímes tojásokat Dobronakon. Abban az időben a keresztgyerekeknek készítették húsvétkor. Tőlük tanultam meg a piros és fekete színű hímes tojásnak a készítését. Ezután egyre jobban elkezdtem érdeklődni a tojásfestés iránt, találtam egy könyvet is, amiben kicsit a története is benne volt. Ott olvastam, hogy 1967-ben még 12 faluban készítettek a Muravidéken ehhez hasonló hímes tojásokat. Addig-addig, hogy én is elkezdtem hímes tojásokat készíteni.

Zalaszombatfan is készít még egy asszony tojásokat, nála is érdeklődtem. Találtam egy 1925-ös könyvben petesházi hímes tojásokat. Meg is kérdeztem a Vida Ilonka nénit, mert az olyan mindentudó asszony, de ő már akkor karcolt tojásokat készített, nem azokat a régi fajtákat. Az igazi muravidéki mintákat A muravidék etnográfiája című könyvben találtam. Gönczi Ferenc könyvében is vannak göcseji, hetési tojások. Utána elmentem a muraszombati múzeumba, szerencsére ott vannak még hímes tojások, azokat lefényképeztem, lerajzoltam. Legarchaikusabbak az egyszerű vonalakkal díszített tojások, de az élet fája is nagyon régi muravidéki minta.”

Bár a köztudatban a hímes tojás a húsvéti ünnepkörhöz kötődő tárgy, de Urisk Erzsébet az év minden szakában szívesen foglalkozik vele. A toj ást ma már szívesen vásárolják a turisták is mint emléktárgyat. Csak olyankor fog hozzá a készítéshez, ha legalább 2-3 órája van rá, mert annyi idő minimum kell hozzá. Olyankor műhellyé változtatja konyháját.

Urisk Erzsébet hímes tojásai a Szlovén Iparkamara háziipari kiállításán. Slovenj gradeč, 2002.

35