Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2009)

A viaszolt hímes tojás a Muravidéken

díszített tojással ajándékozták meg egymást. A görögök és a rómaiak a sírokba halottaik mellé égetett cserépből készített tojást tettek, ami a halottak iránti tiszteletet és a feltámadást jelképezte. A kereszténységben a tojás a húsvét egyik jelképévé vált, Krisztus feltámadását szimbolizálja. Ez a tojás több ezer éves kultikus szerepének egyik legmagasztosabb fokozata.

A tojásfestésnek és -díszítésnek a szlovének körében is van hagyománya. A viaszolt technikát Bela Krajina területén alkalmazzák, idegenforgalmi ajándéktárgyként készítik a piros-fekete hímes tojást. Persze a tojásokat kifújják, így megmaradnak „örök” emléknek. A Bela Krajina területén készített hímes tojások Szlovéniában a legszebbek közé sorolhatók. Ezt már Albert Sic is kihangsúlyozta 1922-ben kiadott könyvében, amely a hímes tojásokon és ködmönökön található díszítményekről szól.

Hímes tojások a Muraszombati Területi Múzeum gyűjteményéből.

A muravidéki hímes tojásokat senki sem dolgozta fel alaposabban, és a népművészetnek ez az ága már csaknem kihalt, amikor a múlt század 60-as éveiben Niko Kuret foglalkozni kezdett vele. A Muravidék népművészete a nyugat-pannon térség népművészetének jegyeit hordozza. Ez tükröződik az első világháború előtt és után készített hímes tojásokon is. A két világháború közötti időszakban azonban részben eltűntek az ősi, hagyományos, stilizált díszítőelemek, helyettük pedig megjelentek az egyéni, valósághű virágmotívumok. A díszített tojások eredetileg piros színűek voltak. Innen ered Goričko és Ravensko szlovének lakta területén a „remenke”, Dolinsko vidékén pedig a „remenice” elnevezés, mivel az itteni tájnyelvben a „rumen” szó pirosat jelent.

20