Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Muraközért
Muraközért Magyar részről soha senki sem vitatta, hogy a Zala megyei Muraközben lévő Csáktornyái és perlaki járások lakossága döntő többségében (91,6%) horvát volt. A magyar lakosság elenyésző kisebbséget (7%-ot) képviselt. Azonban vita tárgyát képezte a megszállás után, hogy az 1918. december 24-én kezdődő katonai megszállás kifejezte-e a lakosság akaratát. A többség akaratán alapult-e a katonai megszállást követően 1919. január 9-én összehívott “népgyűlés”, amelyet a szervezők, akik a megszállást előkészítették “népszavazásnak ’’minősítettek? Az érintett lakosság véleményét fejezte-e ki a népgyűlés határozata, amelyben többek között az állt: "... Örökre elszakadunk a magyar államtól, amelyhez eddig csak az erőszak hatása alatt és saját akaratunk ellenére csatlakoztunk. Egyesülünk a szerbek, horvátok és a szlovének egységes államával...”.95 Az új hatalom megteremtésének körülményei nem ezt sugallták. Az 1918. novemberi zavargások ugyan fejeztek ki elégedetlenséget, de nem volt olyan belső mozgalom, amely az elszakadásra irányult volna. A zavargások okai a világháború okozta gazdasági és szociális nehézségek voltak. Ebből a gondolatból kiindulva Zala megye közössége és vezetői ellenlépésre szánták el magukat. Az érintett lakosság tagjait is bevonva megalakították a “Muraközi Szövetség”-et. A szervezet röplapok útján hívta fel a lakosság figyelmét a vele történt igazságtalanságra. A lakosság körében uralkodó elégedetlenségre alapozva Kolbenschlag Béla alispán “nemesi felkelés” szervezésébe kezdett. Az erre vonatkozó felhívás Zala megye múltjára utalva a következőket tartalmazta: “A lemúlt forradalmi időktől visszamaradt történelmi íratok egyértelműen bizonyítják, hogy Deák Ferenc vármegyéje maga akart ura lenni sorsának és Zala vármegye régi határait fegyverrel is kész volt megvédeni...” A megye közgyűlésének választmánya hivatalosan is elfogadta a “nemesi felkelés” gondolatát és 1919. február 10-ére, a hivatalos megtárgyalásra, elfogadásra összehívták a megyei közgyűlést. A belügyminiszter a közgyűlés megtartását, a terv megtárgyalását betiltotta, ezt a helyi kormánybiztos útján közölte. Ezt követően csak arra kapott lehetőséget a közgyűlés választmánya, hogy az eseményeket jegyzőkönyvileg megörökítsék. A választmány jóváhagyta az alispán addig tett intézkedéseit, a határ védelmében, a Muraköz visszaszerzésre irányuló kezdeményezését, melynek anyagi alapját pótadók kivetésével akarták megteremteni.96 9 5
