Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Autonómia-tervek

Obál kezdeményezésére Berenkey Dénes miniszterelnök 1919. február 12-re Budapesten tanácskozásra hívta össze a három autonómia-irányzat képviselőit. A Klekl-tervezetet kidolgozó vezető egyéniségek közül senki sem jelent meg a tanácskozáson, képviselőket küldtek maguk helyett. A négyfős küldöttséget Šeruga Vince vezette. A Némethy-féle csoport két főből állt, maga Némethy Vilmos és Ferkó László felsőlendvai (Gornja Lendava) földműves érkeztek a megbeszélésre. A Tkálecz-csoport küldöttsége háromfős volt: Tkálecz Vilmos, Pusztai József és Fülei József vett részt benne. A tárgyaláson alapvetően a Klekl és a Tkálecz-féle autonómia-tervek kerültek elemzésre. Ezeket fogadták el alapnak azzal, hogy kihagyták a Klekltervből az egyházi külön követeléseket.

Az autonómia-tervek legnagyobb ellenzői Muraszombaton voltak. Az autonómia teljes elvetői Sömen Lajos községbíró-helyettes, Szlepecz János kanonok és az alakulóban lévő szociáldemokrata párt volt. Obál ráhatására a szociáldemokrata párt később visszavonta teljes elzárkózását az autonómiától és 1919. március 5-i gyűlésükön az autonómia támogatása mellett döntöttek.56

Obál saját tapasztalatai, a javaslatok, a miniszterelnöki tárgyalások alapján összeállította a hivatalosnak tekintendő autonómia-tervezetet. Ez magában foglalja a Klekl-tervezet minden lényeges elemét, kivéve az egyházi különjogok elismertetését. A tervezet elismerte a területen élő szlovén (vend) nép területi önrendelkezési jogát, “Slovenska Krajina” néven annak létrehozását. Elkülönítette a bel- és a közös ügyeket. Közös ügy maradt: a hadügy, a külügy, a pénzügy, az állampolgárság, a büntető- és magánjogi törvényhozás, a közlekedés és a szociálpolitika. A kormányzóság kormányzati szervei a Budapesten székelő szlovén minisztérium és a Muraszombatban lévő kormányzóság voltak. A tervezetben fel nem sorolt kérdésekben a végrehajtást a szlovén minisztériumra és a köztársaság kormányára bizta. Obál a tervezetet minden szlovén képviselőnek megküldte. Nagy nyilvánosság előtti közzétételre a március 21-én bekövetkezett radikális változásra tekintettel csak néhány hónappal később, 1919 augusztusában került sor. Ekkor jelent meg a szlovén nyelvű lapokban.57

A muravidéki eseményeket figyelve és összevetve azokat más folyamatokkal az tapasztalható, hogy az autonómia ügye az említett csoportok kérdése volt csupán, a lakosság nem törődött vele. Az önrendelkezés felvetését maga Obál szélesítette ki a muraszombati horvát katonai betörés után.

Többen szemére vetették, hogy Klekl Józsefet ő kérte fel tervezet készítésre. Talán a felkérés nélkül nem terebélyesedik ki a vita. Ebben a megállapításban van igazság.

Az autonómia megvalósítását és a délen lévő szlovénekkel való egyesü