Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Autonómia-tervek

mány, hogy számukra ezt a jugoszláv állam is biztosítsa. Az autonóm tervezet szerzői önmagukat “A zalamegyei szlovén nyelvű népesség papságának” nevezték, ezért felkérték Vas megyében élő paptársaikat (a muraszombati járásban lévőket), csatlakozzanak a javaslatukhoz.

Klekl József és társai elképzelése az egyháznak, a papságnak biztosítandó jogok tekintetében túlmutat minden polgári államban meglévőnél. Csak a szlovén papság soraiban kaptak minimális támogatottságot. A Vas megyei területről csupán heten jelentették be csatlakozásukat. A lakosság soraiban inkább érdekességnek, mintsem reális tervnek tartották. Különösen a választásra szerveződő szociáldemokrata párt birálta erősen.

Muravidék katolikus papsága a szombathelyi megyéspüspökséghez tartozott. Mikes János gróf püspök az autonómia-tervezetben az egyházi hatáskört érintő kérdések miatt helyszíni látogatásra Muravidékre érkezett 1919 februárjának első napjaiban.

Elsőként Muraszombatba ment, ahol a nagymise után az iskolaszék vezetőivel találkozott. A helyi egyházközösség véleményét Skirlecz Mihály orvos foglalta össze. Véleménye szerint a helyi lakosság nem kíván elszakadni az országtól. Csupán azt kívánja, hogy az alsóbb osztályokban a helyi tájszólásnak megfelelő nyelvet tanítsanak.

A püspöki látogatás második állomása Csendlak (Tišina) volt. A helyi lakosok véleményét Šeruga Vince egykori katonatiszt, Klekl József munkatársa adta elő. A püspöktől az alsóbb osztályokban vend nyelvű oktatást kért és csak felében magyart.

Bántornyán (Turnišče) a helyi plébános nem merte összehívni az iskolaszéket, tartva attól, hogy durvaságok is előfordulhatnak. Hasonló okokra való hivatkozással Kühár József belatinci (Beltinci) plébános kérte a püspököt látogatásának elhalasztására.

A Kisszombaton (Černelavci) és Vashidegkuton (Cankova) tett püspöki látogatáson a vend nyelv oktatásával kapcsolatos javaslatokat, kéréseket adtak elő.55 Tehát Mikes püspök vegyes képet kapott látogatása során: egyértelművé vált, hogy a helyi vend nyelv oktatásában az alsó tagozatokban van tennivaló. Ellenszenv csak az autonómia kidolgozóinak körzetében volt tapasztalható.

Az autonómia kérdésével Muravidéken még két kisebb csoportulás foglalkozott ebben az időben. Az egyiknek a vezetője Némethy Vilmos alsólendvai ügyvéd volt Ők a “teljes nyelvijogot” biztosító elképzelést támogatták, de elvetettek mindennemű területi, vagy közigazgatási önállósodást. A másik csoportosulás Tkálecz Vilmos kormánybiztos-helyettes köré szerveződött. Lényegében Obál elképzeléseit vallották. Persze akadtak olyanok is, akik semmilyen változást nem akartak.

60