Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Autonómia-tervek

Autonómia-tervek

Obál kormánybiztos, látva a Muravidék lakosságának a muraszombati betöréskor Magyarország iránt tanúsított szimpátiáját, gyors intézkedéseket tett a vidék megtartására. A lakosság biztonságérzetének fokozására megszilárdította a határvédelmet a horvátok és a szlovének felé. Közadakozásból “Határvédelmi alap”-ot hozott létre, melyben nagy összeg gyűlt össze. Az adakozásban élenjártak a vidék nagybirtokosai. Az alapot jelentős összegekkel támogatták: Zichy Ágoston gróf, Batthyány Zsigmond gróf, Szapáry László gróf, gróf Sanit Julien Kelemenné. Napokon belül folyt be a kitűzött célra 700 000 korona. Ebből az összegből és a hadügyminisztérium támogatásával 3000 katonát vettek fel határvédelemre. Az adományokon túli pénz előteremtésére pótadót vetettek ki társadalmi hozzájárulással. A pótadót az éves adó mértékéhez igazították, annak bizonyos százaléka volt.

Ebben az időszakban hajtotta végre a kormány a választásokra készülve a megyék élén a főispánok cseréjét. Ostffy Lajos főispánt a kormány felmentette Vas megye éléről és helyébe Obál Bélát nevezte ki. Obál a főispáni tisztséget 1919. január 12-én vette át, mellette megtartotta a kormánybiztosit is. A két feladat ellátása szükségessé tette a vend ügyekben helyettes kinevezését. Obál kormánybiztos-helyettesének kinevezte a vend származású Tkálecz Vilmos kántortanítót. Tkálecz a háború alatt tisztként szolgált a hadseregben. Főhadnagyként szerelt le. Mint tiszt részt vett az 1918. november első felében kihirdetett statárium végrehajtásában, a rend helyreállításában.

Ugyancsak Obál kezdeményezésére a vidék gazdasági fellendítése érdekében a meglévő két vasút mellé tervbe vették a harmadik megépítését. A térséget délészak irányában átszelő két vasút mellé (Alsólendva-Zalaegerszeg és Muraszombat-Szombathely vasútvonalak) a keletről nyugatra közlekedő Nagykanizsa-Muraszombat-Radkersburg vasutat tervezték. A munkálatok rövid időn belül meg is kezdődtek. A magyar kormány által hirdetett és biztosított demokratikus szabadságjogok alapján sorra alakultak a nemzeti tanácsok. így Muravidéken is az adott település nemzeti jellegének megfelelően jöttek létre a nemzeti tanácsok.

Az országban egymás után nyilvánították ki a nemzetiségiek az autonómiatörekvéseiket, melyet a kormány minden esetben elismert. A muravidéki események alatt tették közzé a ruszinok és a németek autonómiájának létrejöttét.

Muravidéken konkrét, alulról, a területről kezdeményezett autonóm törekvés hiányában maga Obál tett javaslatot erre. 1919 januárjának első felében közzétette egy “Vend-vármegye” létrehozására vonatkozó javaslatát. Az