Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A megszállás után
szombat székhellyel jött létre, vezetésével Szlepecz János muraszombati esperest bízta meg. A másikat a volt Zala megyei területekre szervezte, vezetésére Strausz Flórián* alsólendvai esperest nevezte ki. Mind a két esperes püspöki helynökként végezte munkáját, széles jogokkal felruházva. A magyar irányítás alatt álló vallásos lakosság szláv befolyásolására két szervezet is létrejött. Az egyik az “orel” (sas), amely katolikus oktatási szervezet volt, a másik pedig a “sokol” (sólyom), a bevándorlottak szervezete volt. Vallási berkekben egyik sem lett népszerű. A vallásos életben is nagy felháborodást váltott ki, amikor a vend nyelvű katekizmusokat szlovénra akarta kicseréltetni a kormánybiztos. A lakosság felháborodására az intézkedést visszavonta. A felháborodás egészen a belgrádi parlamentig (szkupcsináig) eljutott. Ebben a tárgyban interpellált Brodar képviselő. Kifejtette, hogy a magyarok sohasem vetemedtek ilyen erőszakosságra. A vend nép nem használhat olyan katekizmust, amelyet nem ért. Rámutatott arra, hogy ezzel az intézkedéssel megsemmisítették azt az erkölcsi és jogi alapot, amelyre alapozva kérték a békekonferenciától Muravidéknek a jugoszláv államhoz való csatolását. A megszállást ideiglenes helyzetnek tekintők elbizonytalanítására külsőségekben is megjelent a véglegesség kinyilvánítása. Elrendelték a nyilvánosan kifüggesztett cégtáblák és kereskedői feliratok szlovénra cserélését. Alsólendván pedig Sever polgármester új utcaneveket rendelt el, holott ez a képviselőtestület hatásköre lett volna. így lett a korábbi Baross utcából “Klekla-ulica”, a Fő tér déli részéből a Kanizsai utcából pedig “Dr. Slavičulica”. A megszállás előkészítésében élen járó élő személyek az eseményeket követően hamarosan megdicsőültek.88 A közigazgatási, politikai berendezkedés mellett nem szorult háttérbe a korábbi cél, a megszállt területeken túl északra történő terjeszkedés szorgalmazása sem. A jugoszláv központi elképzelésekkel egyidőben, alulról jövő kezdeményezés látszatát keltve a szlovén közigazgatás aláírásgyűjtést szervezett. Ezzel párhuzamosan folyt - Sigray jelentése alapján a magyar kormány tudomására jutott - a Rábáig történő előrenyomulás előkészülete. 1920. január elején Sever kinevezett polgármester községbírói értekezletet hívott össze. Az értekezleten szlovén nyelvű fogalmazványt adott át. Kérte * Strausz Flórián (1863-1952) Nagylengyelben született, földbirtokos családban. Plébános volt Lendvavásárhelyen, Alsólendván. Ugyanitt később kanonok, esperes és püspöki helynök. 1929. augusztus 15-én nyugállományba vonult és visszatért Magyarországra. Később pápai prelátusi kinevezést kapott. Anyanyelvén kívül jól beszélt németül, vendül. Jelentősen gyarapította Alsólendva és környéke egyházi javait. Alsólendván és szülőhelyén zárdát alapított. Megírta az alsólendvai plébánia történetét kéziratban.
