Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Muravidék megszállása

pes központi kormány az előzőkben leírt okok miatt nem volt. A nyugat­magyarországi megyékben (Moson, Sopron, Vas és Zala megyékben) a köz­­igazgatási hatalmat gyakorló Sigray Antal gróf kormánybiztos és a terület katonai főparancsnoka, báró Lehár Antal ezredes nem rendelkezett olyan erővel, amely két hadosztállyal szembeszállt volna. Ebben az időszakban csupán 3-4 zászlóaljnyi katonaság volt az alárendeltségükben. Megtettek vi­szont minden tőlük telhetőt. Az események alatt nemcsak a Muravidéket érte külső katonai behatás. Az ország válságos helyzetére tekintettel osztrák oldalon is volt elszakítási kísér­let. 1919. augusztus 17-én Németújváron (Güssingben) szélsőjobboldali oszt­rák csoport nagygyűlést hívott össze. A jelenlévők előtt kihirdették Németújvárnak mint járási székhelynek és további 251 magyarországi község­nek Ausztriához való csatolását. Az esemény hírére a Lehár ezredes aláren­deltségébe tartozó katonaság érkezett a helyszínre. Az osztrák szervezők megfutamodtak, a közeli magyar-osztrák határon át Ausztriába menekültek. A Muravidék megszállása esetében gondolni sem lehetett magyar kato­nai fellépésre. Lehár ezredes a honvédelmi minisztériumon keresztül értesí­tette a Budapesten lévő antant megbízottakat. Egyben afelől érdeklődött, hogy jogos-e a Muravidék megszállása. A kérdésre azt válaszolták, hogy nincs tudomásuk arról, hogy fel voltak-e hatalmazva jugoszlávok a katonai akcióra. Szerintük önkényes tevékenységről van szó. A hadügyminisztérium felhatalmazásával a szombathelyi katonai parancsnokságról küldöttség ment a megszálló erők parancsnokához. Felszólították őket, hogy tekintettel az önkényeskedésre vonuljanak vissza az 1918. november 13-i belgrádi katonai egyezményben meghatározott vonalra. Ez pedig a Drávánál jelölte meg a demarkációs vonalat. A jugoszláv parancsnok kijelentette, hogy nem vonja vissza csapatait, mert a megszállásra felhatalmazása van. A magyar katonai küldöttség kilátásba helyezte tiltakozását a párizsi békekonferenciánál, majd eredmény nélkül visszatért Szombathelyre. Sigray kormánybiztosnak 1919. november 20-án nyílt lehetősége a meg­szállás miatti tiltakozás előterjesztésére. 1919. október végén Magyarországra érkezett Sir George Clark angol diplomata a békekonferencia megbízásából, hogy létrehozzon egy olyan magyar kormányt, amelyet az antanthatalmak tárgyalópartnerként elismernek, továbbá elősegítse a román megszálló csa­patok kivonulását. Sigray jegyzékben fordult Clarkhez, kérte a jugoszláv csa­patok kivonását a Muravidékről. Clerk szóbeli ígéretet tett a kérés teljesítés­re, a jegyzéket pedig táviratilag Párizsba továbbította.78 Hasonló tartalmú táviratot küldött Vizkelety Árpád, alsólendva főszolga­bírója Eitner Zsigmond, Zala megye kormánybiztosa közvetítésével George

Next

/
Oldalképek
Tartalom