Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Autonómia-tervek
plébános, a “Novine” szerkesztője, Kühár József belatinci (Beltinci), Basa István bagonyai (Bogojina) Csárics József cserföldi (Črenšovci) Szakovics József bántornyai (Turnišče) plébánosok készítették el még a belatinci nagygyűlés előtt. Miután a nagygyűlésen nem talált kellő fogadtatásra a “Vendvármegye” terve, Klekl és társai átdolgozták saját tervüket és a “Novine” vend nyelvű helyi lap 1919. február 2-i számában közzétették. A közzétett tervezet a következő lényeges elméletet tartalmazta54: a létesítendő autonóm terület magában foglalta Vas és Zala megyék vendlakta részeit “Slovenska Krajina” (“Szlovén Vidék”) néven. Földrajzi határai adottak voltak több részen. Nyugati határát a volt osztrák-magyar határ alkotta. Délen a Mura folyó, északon a Rába folyó határolta. A tervezet külön szólt a keleti határról. Elvként mondták ki, nem hagyható ki a területből egyetlen szlovén község sem, még akkor sem, ha az ott élők kisebbségben vannak, sőt egyes magyar többségű helységeket is bele kell foglalni. Ennek megfelelően a keleti határt Alsólendva, Csentehegy, Hosszúfaluhegy, Lendva-vásárhely, Kercza és Szentgotthárd belefoglalásával kívánták meghúzni. A tervezett keleti határon, annak széles sávjában színmagyar és többségi magyar települések is voltak (pl. Göntérháza (Genterovci), Radamos (Radmožanci), Pártosfalva (Prosenjakovci), stb.), nem beszélve Szentgotthárdról. Magyarországgal közös ügyként tervezték a külügyet, hadügyet, pénzügyet, a magánjog és a büntetőjog törvényhozásait, a közlekedési, a szociális ügyeket érintő kérdéseket. Rögzítették “Slovenska Krajina” törvényhozó, kormányzati szervezetét. Székhelyének Murska Sobotát (Muraszombatot) jelölték ki. Kimondták, hogy a helytelen “vend” kifejezés helyett a “szlovén” használandó. Rendezni kívánták a szlovén nyelv oktatását, annak helyesírási szabályait, a helységek megjelölési módját. Az autonómiába nem sorolható, az előzőekben ismertetetteken túl széles körű jogokkal akarták felruházni a terület szlovén papjait. Olyanokat is nekik akartak átadni, amelyek állami hatósági, vagy megyés püspöki hatáskörbe tartoztak. Ilyenek voltak a következők: nem lehet hatályban olyan törvény, amely a vallásos oktatást kizárná az iskolákból, nem lehet kisajátítani az egyházi javakat (paplakások, kegytárgyak ... stb.). Az autonóm terület vallásalapjából új szlovén plébániát kell létrehozni Alsólendván, a hegyvidéki szlovéneknek, Kapczán (Kapca), Kóton (Kot), Muraréven (Hotiza). Szlovén káplánoknak állást kell adni a magyar plébániákon. A helyi plébániáknak földet kell biztositani. Az összes állami iskola kerüljön egyházi tulajdonba. A polgári házasságkötés megszűnik, csak az egyházi marad érvényben. A tervezet szerzői felkérték Magyarország kormányát, hogy ezeket a jogokat biztosítsa számukra, ha a terület magyar fennhatóság alatt marad. Ha az új jugoszláv államhoz kerülnek, akkor pedig hasson oda a magyar kor
