Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A "muraszombati csata"
borút követően magyarok fegyverrel felléptek a megszállók ellen. Nem vitatva el a Balassagyarmatot méltán megillető kitüntető “Civitas Fortissima” (“Legbátrabb város”) nevet, amelyet azért kapott, mert hasonló katonai támogatással kiverte saját városából 1919. január 29-én a megszálló szlovák katonaságot, de legalább ekkora helytállásról tett tanúbizonyságot Muraszombat lakossága. Muraszombat időben néhány nappal megelőzte Balassagyarmatot. Persze a harci események felejtésében nem a két helységnek van mulasztása, hanem a történetírásnak. A “muraszombati csata” azt is jelentette, hogy a Murán átkelt horvát parancsnokság más részekről is visszavonta katonáit. Ezzel is csökkent a megszállt magyar terület. Valószínűsítettek egy esetleges újabb fellépést. Az eseményekhez kapcsolódóan célszerű megvizsgálni a korabeli magyar és horvát hivatalos véleményeket arról, hogy Muraszombat megszállása esetén valójában egy csoport egyéni akciójáról volt-e szó, vagy többről? A későbbi kutatások megcáfolták az egyéni akció verzióját. Horvát forrásokra is hivatkozva egyértelműen horvát kormányzati szervek döntése volt a “légiósok” megjelenése. Az okot az adta rá, hogy az alakulóban lévő Csehszlovákiával közvetlen földrajzi összeköttetést akartak. Ezen a területen - beleértve még Vas, Zala, Sopron és Moson megyék nyugati részét - akarták létrehozni a “szláv-folyosót” (a “szláv-korridort”). Ugyanebbe az elképzelésbe illik bele, hogy az eseményekkel egyidőben akcióba lépett Maister tábornok is, aki szlovéniai csapataival megjelent a muravidéki területeken, de nem lépett akcióba. Az akció elmaradása bizonyára a gyors és sikeres magyar katonai beavatkozáson múlott. Azt, hogy a horvát és a szlovén katonaság a kezdeti különállás után egyeztette terveit és egységben cselekedett, mutatja a magyar honvédelmi minisztériumnak a fegyverszüneti bizottsághoz intézett átirata is. Az átirat 1918. december 31-i keltezéssel azt tartalmazta, hogy Radkersburgból (Szlovéniából) északra Magasfok (Trdkova) felé egy katonai egység vonul, míg egy másik a horvátok által megszállt területről Körmenden, Szombathelyen át Kőszeg felé igyekszik.51 A “szláv folyosó” ebben az időben való kialakulására utal az a körülmény is, hogy a cseh csapatok ebben az időben kezdték elfoglalni a Pozsony megyei területeket Pozsonnyal együtt. Azt a területet, amely az elképzelt földsávnak az északi részét képezte volna. Úgy az északi, mint a déli szlávoknak rá kellett jönni, hogy irreguláris erőkkel nem lehet területeket foglalni. Az esemény viszont megfelelt egy felderítésnek, amely tapasztalatokat adott számukra. Ilymódon a “muraszombati csatádnak nemzetközi kihatása is volt. Meghiúsította az említett országok vágyát egy olyan terület létrehozására, amely korlátot emelt volna Magyarország és nyugat közé. Persze a próbálkozások ezzel nem értek véget.
